Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

Május A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS UKRAJNA ALAPSZERZŐDÉSÉRŐL ANNAK RATIFIKÁCIÓRA ELŐTERJESZTÉSE KAPCSÁN A Magyar Köztársaság Kormánya a hivatalba lépése óta megértéssel fogadta és támogatta Ukrajna függetlenségi törekvéseit, és ezzel összhangban különleges figyelmet szentelt a Kárpátalján élő magyarság helyzetének. Ennek jegyében kezdeményezte Göncz Árpád köztársasági elnök 1990 szeptemberében sorra került kijevi és kárpátaljai látogatását, amelynek alkalmával a külügyminisztériumi államtitkárok tárgyalásán felmerült államközi alapszerződés megkötésének gondolata. Az első ukrán szövegtervezetben (1991 tavaszán) nem szerepelt a két ország határának kérdése és nem volt benne utalás a kárpátaljai magyar kisebbségre. Szakértői egyeztetések után és ukrán igényre később került a tervezetbe a határok sérthetetlenségének elve. Leonyid M. Kravcsuk ukrán államfő 1991 májusi magyarországi látogatásakor Antall József miniszterelnök hangsúllyal szólt a határ menti együttműködésről és a magyar kisebbség helyzetéről. A tárgyalások végeztével ekkor aláírt kilenc magyar-ukrán dokumentum egyike volt a "Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság együttműködésének alapelveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén". Ez - azóta eltelt két év távlatában tekintve is - a térség egyik legnagyobb horderejű kétoldalú, a kisebbségi jogokat taglaló dokumentuma. A hozzá csatolt jegyzőkönyv rögzítette a szakértőkből és az érdekelt nemzeti kisebbség képviselőiből álló vegyes bizottság létrehozását. 1991 októberére elkészült a magyar-ukrán alapszerződés második tervezete. Ebben már a mostani megfogalmazásban szerepelt - a második, a vitás kérdések rendezésére vonatkozó cikk - végén a területi követeléseket kölcsönösen kizáró mondat, valamint a magyar kisebbség jogait rögzítő 17. cikk. Október végén 205