Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

került sor Kijevben az újabb szakértői egyeztetésre. A következő időszakban Ukrajnában - Kárpátalján - rendelkeztek arról, hogy az állami nyelvvel egyenrangúan használatosak a lakosság nemzetiségi csoportjainak nyelvei. Gyors ütemben folyt a kisebbségi törvény előkészítése, érzékelhetően javult a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete. A magyar kormány álláspontja az volt, hogy Magyarország (a december 1-jei népszavazás eredményeinek figyelembevételével) lépjen mielőbb diplomciai kapcsolatra a független Ukrajnával. Mindezen előzmények után, az ügyet végig szorosan figyelemmel kísérő külügyminiszter javaslatára írta alá 1991. december 6-án Kijevben Antall József miniszterelnök a magyar-ukrán szerződést. Mint az Országgyűlésben 1993. május 3-án elmondott beterjesztő beszédben a külügyminiszter is utalt erre, Ukrajna különleges helyet foglal el szomszédaink sorában nemcsak politikai és gazdasági tekintetben, hanem nemzetközi jogi szempontból is. Ukrajna 1991 előtt nem volt szuverén állam, nemzetközi jogalanyisággal nem rendelkezett, egyetlen szomszédjával sem volt a határait garantáló kétoldalú szerződése. Ezért kérte és kéri szomszédaitól a területi írásos garanciákat olyan szövegezésben, ahogyan azt Németország és Lengyelország tette, amikor 1991 és 1992 során a területi követeléseket kizáró szerződéseket megkötötte azokkal a szomszédaival, amelyekkel nem volt békeszerződése. A magyar-ukrán szerződés egyértelműen előnyös a Kárpátalján élő magyarság számára. Erről tanúskodik az elmúlt két év története, az 1993. április 30-án Ungváron aláírt közös közlemény; erről szólnak a leginkább érdekeltek, a kárpátaljai magyarok is a legitim vezetőik útján. A magyar kormány egyik kiemelt célja az volt. hogy elősegítse a Kárpátalján élő magyarság kulturális és politikai jogainak minél teljesebb érvényesülését, önkormányzataikat, mindazt ami előmozdítja azt, hogy a magyarságnak ez az ága biztonságban érezze magát azon a földön, ahol ezerszáz éve él. A szerződésben a magyar kormány csak egy vonatkozásban lépett túl az 1975. évi helsinki Záróokmányban elfogadott elveken, nevezetesen amikor megállapodott abban, hogy a kisebbségi jogokat az abban foglaltaknál jóval szélesebb körben biztosítják. 206