Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993
öt, mondván: Aue Caesar Imperator, morituri te salutant. Hovatovább az az érzésem, hogy a múltjuk örökségével küszködő közép- és kelet-európai országok olyanok, mint az ókori Róma gladiátorai, a nyugati hatalmak pedig mint a császárok. Kiderült, hogy a kommunizmus öröksége sokkal súlyosabb, mint azt legtöbben gondoltuk. A szükségtelen ipari létesítményeken, eredménytelen gazdálkodáson, az elborzasztó környezetszennyezésen - amit Csernobil szimbolizál - túl, tapasztalataink szerint a szemlélet és gondolkodásmód károsodása szinte bénító hatású. Az egykori kommunista országok polgára nem érti, mi történt azzal a tekintélyelvű világgal, melyben felnőtt, amelyben megtanulta a túlélés nyers törvényeit, de torz képet kapott jóról és rosszról, nem tanították meg neki, mi a bűn. A fejlett társadalom előfeltételeire vonatkozó ismeretek hiánya irreális elvárásokat gerjeszt, olyan fogyasztói magatartást, hogy' az emberek készek szinte mindent megtenni a körülöttük hirtelen megjelent javak megszerzéséért, melyeket a nyugati országokban csak kemény munkával lehet elérni. Mindezek következtében az emberek kiábrándultakká és elkeseredettekké váltak, amellett a jelenlegi problémáikért könnyen hibáztatják azokat, akik pedig orvosolni akarják a gondokat, vagyis demokratikusan választott új vezetőiket és külföldi támogatóikat. * Mindazonáltal az 1990. évi szabad választások óta eltelt három esztendőben Magyarország nagy lépéseket tett meg, s a /áltozások döntőek és visszafordíthatatlanok. A kormány prioritásai között szerepel a tulajdonviszonyok radikális megváltoztatása, a szabad vállalkozás visszaállítása. Ebben a külföldi tőke részvétele döntő fontosságú. A sikeres privatizciónak köszönhetően a magánszektor 1992-ben a GDP-nek több mint 35 százalékát adta, és ez az arány 1993-ban 45-50 száézalékra emelkedik, miután a mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakítása befejeződik. A részvénytársaságok száma százötvenezerre, az üzleti vállalkozások száma pedig csaknem félmillióra emelkedett. A gazdaságtalan termelésnek jelentékeny csökkenése érzékelhető. A gazdasági felépülés irányában haladásnak bátorító jelei mutatkoztak már 1992-re. 192