Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

- a Magyar Köztársaság nemzetközi gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatai, együttműködése megszervezésének feltételeit; - a nemzetközi béke fenntartását és az európai stabilitás erősítését. (2) A magyar biztonságpolitika a biztonság oszthatatlan voltából indul ki. Európában ma egyetlen állam, intézmény sem képes egyedül, önmaga a biztonságot szavatolni, vagy azt mások rovására garantálni. A Közép- és Kelet-Európa bizonytalan, átmeneti helyzetéből eredő kockázatokat a biztonság komplex gazdasági, politikai, katonai, emberi jogi, környezeti és egyéb dimenzióit is kifejező intézményrendszer, és valamennyi érintett állam együttműködése képes megfelelő módon kezelni. Biztonságpolitikai koncepciónk abból indul ki, hogy biztonságunkat szembenállás, elzárkózás vagy egymás rovására történő vetélkedés nem erősíti; annak garantálása csak a szomszédainkkal, térségünk országaival, valamint Európa más államaival történő együttműködés által lehetséges. E felfogás keretében, a Magyar Köztársaságnak nincs kialakított ellenségképe. A nemzetközi politika valamennyi szereplőjét, akik a nemzetközi jog alapelveit betartják, partnerünknek tekintjük biztonságunk erősítésében. A Magyar Köztársaság a nemzetközi jognak, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) és az Európa Tanács (ET) dokumentumaiban megfogalmazott alapelveknek és kötelezettségvállalásoknak megfelelő, más nemzetközi dokumentumokban és kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeket tiszteletben tartó biztonságpolitikát folytat. (3) Magyarország biztonságára elsősorban az európai helyzet alakulása és a térségünkben (mindenekelőtt a szomszédos államokban) végbemenő változások gyakorolnak hatást. Ezzel kapcsolatban a legtöbb veszélyforrás régiónk gazdasági elmaradottságából, a piacgazdaságra való áttérés nehézségeiből, évszázados megoldatlan problémákból, a diktatúrák pszichikai 166