Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

örökségéből, az újonnan létrejött demokratikus társadalmak fejlődési problémáiból, a térség országai közötti kapcsolatok kezdetleges állapotából, a nemzetek közötti konfliktusokból, a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek rendezetlen helyzetéből és a mindezekkel szoros összefüggésben lévő politikai, társadalmi instabilitásból ered. E veszélyforrásokkal összefüggésben a magyar biztonság komplex tényezői a klasszikus - így a politikai, gazdasági, katonai, környezeti, humanitárius emberi jogi - elemek mellett olyan újakkal egészülnek ki, mint a nemzetközi szervezett bűnözés, immigráció, menekültprobléma. Ezek közvetlen kihatással vannak az ország belső biztonságára is. Alapvető biztonsági érdekeinket e területeken elsősorban az erre illetékes nemzetközi szervezetek bevonásával kell megvédenünk, de bizonyos esetekben, a nemzetközi jog előírásaival összhangban, ideiglenes jelleggel, egyoldalű intézkedések is szükségessé válhatnak. (4) A nagyhatalmak katonai szembenállásának megszűnésével a biztonság katonai tényezői visszaszorultak. Ezzel párhuzamosan a gazdasági, szociális, emberi jogi és egyéb dimenziók megerősödésével kontinensünkön biztonságpolitikai szempontból is az egyik meghatározó tényezővé válik az Európai Közösségben (EK) csoportosuló országok formálódó politikai Uniója, az annak keretei között kibontakozó közös kül- és biztonságpolitika, és a perspektivikusan közös védelempolitika. A Magyar Köztársaság biztonságát az EK teljes jogú tagságának elnyerése alapvetően garantálja. Az integrálódási folyamat következő lépése biztonságpolitikai szempontból a társulási szerződés következetes megvalósítása, a politikai és védelmi együttműködésbe történő mielőbbi bekapcsolódás kell hogy legyen. A magyar biztonságpolitika abból a megfontolásból indul ki, hogy az EK, a NATO, az EBEÉ, a Nyugat-Európai Unió (WEU). az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács és az ET továbbra is aktív szerepet vállal a térség gazdasági és politikai stabilitásának erősítésében, a demokratikus viszonyok és a piacgazdaság irányába mutató reformok támogatásában és a védelmi szféra megreformálásában, a hatékony válság- és konfliktuskezelő mechanizmusok kialakításában, a térség nemzetközi kapcsolatrendszerének újjáépítésében és az új európai biztonsági struktúrába való beillesztésében. 167