Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása a Magyar ENSZ Társaság ülésén, "Az ENSZ Közgyűlés XLV. ülésszaka és a magyar külpolitika" címmel

Magyarország elkötelezettségét a BT e határozatainak maradéktalan végrehaj'tása mellett, hangsúlyozva, hogy elhatározottságunkat az embargós intézkedéseknek a magyar gazdaságra nézve negatív hatásai sem ingathatják meg. Ezen túlmenően fölajánlottuk, hogy szükség esetén készek vagyunk katonai orvosi csoportot küldeni a Perzsa-öböl térségében felvonult nemzetközi erők segítségéül. A Biztonsági Tanács legutóbbi - 678. számú - határozatát kormánynyilatkozatban üdvözöl­tük. Az e válsággal kapcsolatban képviselt álláspontunkat és lé­péseinket nyugati partnereink mindvégig nagyra értékelték; ezt Magyar­ország nemzetközi megítélése, illetve a szabad világhoz való felzárkózá­sa szempontjából alapvető fontosságúnak, egyfajta zsinórmértéknek tekintették. A konfliktus körülményei ugyanakkor alkalmat adtak kétoldalú kapcsolataink előmozdítására a térségnek Irak által potenciá­lisan fenyegetett országaival, amilyen például az Ománi Szultanátus ­amellyel nemrég vettük fel a diplomáciai kapcsolatot -, vagy Szaud Arábia - amellyel első ízben jöhetett létre külügyminiszteri szintű talál­kozó New Yorkban és ahová első ízben utazott hivatalos kormánykül­döttség Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár vezetésével. Ma még nem lehet megjósolni a válság kimenetelét. Az már bi­zonyos, hogy nem lett belőle - ahogyan korábban potenciálisan lehetett volna - szovjet-amerikai konfliktus. Sőt, a nemzetek közössége eddig soha nem látott egységbe tömörült az agresszorral szemben. Reméljük, hogy ez az egységfront és a mögötte álló komoly katonai erő jobb belátásra készteti az iraki vezetést, amely végül élni fog a számára kínált utolsó lehetőséggel. * A szabadság és a demokrácia eszméjének térnyerésével a vi­lágban - az emberi jogokkal kapcsolatos ENSZ-beli tevékenység is fölerősödött. A magyar külpolitika prioritásai közé tartozik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának nemzetközi védel­me, az államok e vonatkozásban önként vállalt kötelezettségei ma­radéktalan végrehajtásának számonkérése, függetlenül attól, hogy eset­leges jogsértés melyik országban fordul elő. 353

Next

/
Thumbnails
Contents