Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása a Magyar ENSZ Társaság ülésén, "Az ENSZ Közgyűlés XLV. ülésszaka és a magyar külpolitika" címmel

apartheid rendszer felszámolásával kapcsolatban. Miközben változatlanul elitéltük és elitéljük a hátrányos megkülönböztetés, különösen a faji megkülönböztetés minden formáját és annak leggyűlöletesebb válfaját az apartheidet, úgy véljük, nem maradhatnak válasz nélkül azok a pozitív változások, melyek az elmúlt évben Afrika déli részében, majd ez év elejétől magában a Dél-Afrikai Köztársaságban végbementek (Namíbia függetlenné válása, a politikai foglyok szabadon bocsátása, az Afrikai Nemzeti Kongresszus és a Pánafrikai Kongresszus legalizálása, a szükségállapot feloldása, a dél-afrikai kormány deklarált szándéka az apartheid rendszer felszámolására). Úgy Ítéljük meg, hogy az apartheid felszámolásának előrehaladásával párhuzamosan a kirekesztést, a megbélyegzést és elzárkózást egyre inkább a pozitív folyamatok bátorításának s ennek érdekében a dialógusnak, a kapcsolatok keresésének kell felváltania. A gyakorlatban mind többen ismerik fel ennek az útnak a helyességét; elég, ha De Klerk elnök nyugat-európai útjára és fogadására az USA-ban, vagy Botha külügyminiszter csehszlovákiai és jugoszláviai útjára utalok. Az ENSZ struktúrája nem mindenütt tudja a gyorsan változó valóságot követni. Az említett különleges bizottsága sokban még mindig a régi vonalat követi; az általa javasolt határozatok nyelvezete már nem volt összeegyeztethető korunk realitásaival és a mi felfogásunkkal. * A Közgyűlés XLV. ülésszakának munkáját mindvégig bizonyos kettősség jellemzi. Egyrészt hatást gyakorolnak az imént vázolt pozitív folyamatok, másrészt új kihívás érte a nemzetek közösségét az Iraki Köztársaság Kuvait Állam ellen elkövetett agressziójával, amely beárnyékolja a kedvező változásokat. A Biztonsági Tanács határozatok sorozatát fogadta el az agresszió elitéléséről, az iraki csapatok kivonásának követeléséről, a dilomáciai missziók kuvaiti státusáról, túszok szabadon bocsátásáról. A BT november 29-én a korábbi határozatok végrehajtására határidőt (január 15.) szabó, ellenkező esetben "minden szükséges eszköz alkalmazását" kilátásba helyező határozatot hozott. A Magyar Köztársaság az agressziót már annak másnapján határozottan elitélte és a támogatásáról biztosította a BT határozatait. Az ENSZ tagállamai közül az elsők között, a térségünkből pedig elsőként, 48 órán belül csatlakoztunk a Biztonsági Tanács 661. számú határozatában Irak ellen hozott gazdasági szankciókhoz. Az ülésszak általános vitájában a magyar küldöttség az ENSZ plénuma előtt megerősítette 352