Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Az Országgyűlés 76/1990.(XL2.) OGy.sz.határozata az Európa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról

élvez. Helyiségei, épületei sérthetetlenek és mentesek a bírói vagy államigazgatási kényszerintézkedésekkel szemben. A tagállamok képviselői, illetve a Titkárság alkalmazottai a diplomáciai kapcsolatok jogában, valamint a nemzetközi kormányközi szervezetek gyakorlatában kialakult kiváltságokat és mentességeket élvezik. Az Általános Megállapodáshoz tartozik az 1952. november 6-án Strasbourgban aláírt Jegyzőkönyv, amely az Európa Tanács működésével összefüggésben létrejött újabb intézményekre és kategóriákra terjeszti ki az Általános Megállapodás alkalmazását, továbbá megteremti az ahhoz való csatlakozásnak a Megállapodásból hiányzó lehetőségét. A fenti két nemzetközi jogi okmányhoz való csatlakozásunkkal, azaz az Európa Tanáscba való belépésünkkel egyidejűleg az Alapszabály 3. Cikkében foglalt kötelezettségre tekintettel, ha nem is jogi, de politikai-erkölcsi kötelezettségünk az, hogy a Magyar Köztársaság aláírja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezményt. Az Egyezmény 66. Cikk 1. bekezdése kimondja, hogy azt az Európa Tanács tagállamai írhatják alá, továbbá hogy az Egyezményt meg kell erősíteni. A nemzetközi szerződéses kötelezettségek elvállalása során a szerződés aláírása és megerősítése (ratifikációja) általában egymástól időben is elkülönülő két fázist képvisel. Nemzetközi jogi értelemben az Egyezmény a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésének napján lép majd hatályba Magyarországra nézve. Habár az Egyezményhez hasonlóan nagy horderejű többoldalú nemzetközi szerződések aláírása, megerősítése, valamint hatályba lépése között szükségképpen szokott bizonyos időbeli eltolódás lenni, az Egyezmény esetében - az alábbiakban kifejtésre kerülő körülmények miatt - mind Magyarország, mind az Európa Tanács abból fog kiindulni, hogy a ratifikációra csak az aláírást követő mintegy egy-másfél év eltelte után kerül majd sor. Az Egyezmény öt fejezetből áll; ezekből az emberi jogok és alapvető szabadságjogok meghatározását és védelmét az 1. fejezet foglalja össze tizenhét Cikkben (2-18. Cikkek). Az Egyezmény további rendelkezései az Európai Emberi Jogi Bíróság eljárását, valamint a záró rendelkezéseket tartalmazzák. 295"