Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Az Országgyűlés 76/1990.(XL2.) OGy.sz.határozata az Európa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról

Az Egyezmény az emberi jogokat hozzávetőleg ugyanabban a körben határozza meg és rendeli védeni, mint az ENSZ keretében 1966ban elfogadott nemzetközi Egyezségokmány a polgári és politikai jogokról (ezt Magyarország 1976-ban ratifikálta és az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet iktatta a törvényeink közé). Az Egyezmény és az Egyezségokmány közötti hasonlóság, sok tekintetben azonosság természetesen nem a véletlen műve; mindkettő az emberi civilizáció sok évszázados vonulatainak a terméke és ugyanannak a fejlődésmenetnek az állomásai, amely korábban az amerikai alkotmány részét képező Emberi Jogok Okmányának (Bill of Rights), és a francia felvilágosodás és forradalom egyik nagy teljesítményeként kidolgozott és elfogadott, Az ember és a polgár jogai Deklarációjának a létrehozatalához vezetett. Az Egyezmény elfogadása óta nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet dolgoztak ki, amelyek közül a 3., az 5., és a 8. számú Jegyzőkönyveket minthogy azok elsősorban technikai és eljárási szabályokat tartalmaznak - az Egyezmény szövegével egységes szerkezetbe foglalták. A további kiegészítő jegyzőkönyvek közül az 1., a 4., a 6. és a 7. számú Jegyzőkönyv újabb jogokkal és szabadságjogokkal gazdagítja az emberi jogoknak az 1950. évi Egyezménnyel kialakított tárházát, a 2. számú Jegyzőkönyv pedig tanácsadó vélemény adására jogosítja fel a Bíróságot. A hazánkban bekövetkezett gyökeres átalakulás eredményeként a jogrendszerünk alapjaiban összhangba került az Egyezménnyel annyiban, hogy a módosított Alkotmány - elsősorban annak az alapvető jogokról és kötelességekről szóló XII. fejezete -, valamint az egyes emberi jogokat érintő törvényeink - (például a gyülekezési jog, az egyesülési jog, a szabadsághoz való jog kolátozásának bírói ellenőrzés alá helyezése, a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásának bevezetése) - ugyanazokat az emberi jogokat lényegében ugyanolyan módon szabályozzák, mint az Egyezmény. Annak ellenőrzésére és biztosítására, hogy az Egyezményben részes ország betartja-e az Egyezmény elfogadásával vállalt kötelezettséget, az Európa Tanács egy világszerte egyedülálló nemzetközi bíráskodási mechanizmust hozott létre. A 24. Cikk alapján bármely szerződő állam az Európai Emberi Jogi Bizottsághoz fordulhat, ha szerinte egy másik szerződő állam megsértette az Egyezmény rendelkezéseit. A 25. Cikk szerint egyének és egyének csoportjai is élhetnek ezzel a joggal, ha megítélésük szerint áldozatai az Egyezményben részes valamely állam jogsértő magatartásának, feltéve hogy minden hazai jogor296"