Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Dr.Horn Gyula külügyminiszter megnyitó beszéde a magyar- román értelmiségi (Bp-i) találkozón
ségnek és Ferenczy József úrnak; nem csupán e rendezvény kezdeményezéséért, hanem azért is, amit az elmúlt hónapok és évek során tett a magyarság, a magyar nemzet érdekében; támogatást nyújtott és nyújt a demokratikus átalakításunkhoz is, a nemzeti megbékélés érdekében. Mi magyarok és minden szomszéd nép - amelyekkel mi békében akarunk élni! - csakis köszönettel tartozunk az ilyen kezdeményezésért. Reményeim szerint ez a tanácskozás segít abban, hogy eloszlassuk a bizalmatlanságot népeink és országaink között. Segít abban is, hogy utat mutat a hivatalos politika alakítóinak a konkrét cselekvés területén. Meggyőződésem az is, hogy csakis a kultúra, a közös szellemiség ereje teremthet igazán jó és tartós kapcsolatokat egymás között. Bizonyos vagyok abban, hogy itt nem monológok sorozatára kerül sor, hanem elsősorban az fogja jellemezni a tanácskozást, hogy figyelembe vegyük egymás gondolatait, elképzeléseit, megteremtsük a magyar és a román értelmiség között az európai szintű civilizált párbeszéd lehetőségét. Nyilvánvaló mindannyiunk számára, hogy ennek a párbeszédnek a megteremtése nem öncélú. Európa most lehetőséget nyújt számunkra ahhoz, hogy új alapokra helyezzük a kapcsolatainkat; és ez egyben nagy felelősséget is jelent számunkra, mert lehetőséget ad arra is, hogy mi is hozzájáruljunk a demokratikus Európa felépítéséhez. Ezzel a történelmi lehetőséggel mindannyiunknak élnünk kell. Hogyan lehet a megbékélést elérni és az együttműködést megteremteni? Megítélésem szerint mindenekelőtt szükség van arra, hogy szembenézzünk a múltunkkal, megvonjuk a múlt tanulságait, eltakarítsuk az útból a ferdítéseket, hamisságokat és a politika területén évtizedeken át megnyilvánult önzést. Ezek eltávolítása nélkül nem lehet a közös dolgainkat rendbe tenni. Meggyőződésem szerint szükség van arra is, hogy szakítsunk a hatalmi önzéssel, amely - mint ismeretes - egyes időszakokban, különösen a Ceausescu-rezsim időszakában - hatalmi tébolyig vezetett. Mi magyarok a múlt év karácsonyán nagy örömmel fogadtuk a romániai forradalmat. Önök tudják, hogy a magyar nép december huszonkettedikétől kezdve nagy támogatást adott Románia népeinek a forradalom végigviteléhez. Az egész ország mozdult meg és nyújtott konkrét segítséget a forradalom harcosainak, Románia népeinek. A Magyar Köztársaság elsőként ismerte el az új forradalmi román vezetést. Ez is tanúsította, hogy a magyar népben nincsen gyűlölködés a román 136