Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Dr.Horn Gyula külügyminiszter megnyitó beszéde a magyar- román értelmiségi (Bp-i) találkozón

néppel szemben; a gyűlölséget az anakronisztikus régi politikai hatalom mesterségesen táplálta; ennek a hatalomnak az eltűnésével, megdöntésével új alapokra lehet helyezni a magyar-román viszonyt is. Mi magyarok egy demokratikus, stabil, az európai hagyományokra és értékekre épülő Románia létrejöttében vagyunk érdekeltek. Meggyőződésünk, hogy csak demokratikus Romániában biztosíthatók a magyar és minden más kisebbség jogai, és románoknak, magyaroknak és más nemzeteknek és nemzetiségeknek a boldogulása. Ettől a meggyőződéstől vezettetve tárgyaltunk még a múlt év végén az új román vezetéssel; megállapodtunk abban, hogy a magyarromán viszonyt új alapokra helyezzük. Meg kell ugyanakkor mondanom Önöknek, hogy a várakozásaink sok tekintetben nem igazolódtak. Igen lassú az előrehaladás a magyar-román viszony rendezésében. Azt tapasztaljuk, hogy a bukott diktatúra egyes személyiségei tovább működnek, "átmentik" azokat az "érveket", amelyeket a diktatúra használt magyarellenes politikájában. Tevékenységüket most az időhúzás, a taktikázgatás, a gondoknak-problémáknak nem az érdemi megoldása jellemzi. Meggyőződésem szerint közös érdekünk az, hogy ne legyen szakadék a kinyilvánított politikai szándékok és a gyakorlati tettek között. A magyar-román viszonyt csak akkor lehet új alapokra helyezni és rendezni, ha rendezik a romániai magyarság sorsát, ha megszüntetik mindazokat a diszkriminációkat, amelyeket vele szemben alkalmaztak, ha biztosítják a magyarság egyéni és kollektív jogainak érvényesülését. Úgy érzékeljük, hogy a magyarság is a saját szülőföldjén akar boldogulni. Elhangzanak az utóbbi időben olyan vélekedések egyes román vezetők részéről, hogy a magyarságban él egyfaj'ta nosztalgia az első világháború előtti állapotokkal kapcsolatban. En a nosztalgiát természetes dolognak tartom; hiszen ismeretes, hogy az első világháborút követően emberek millióit szakították el a hazájuktól, az anyanemzettől. A nosztalgiának az is képezheti alapját, hogy milliók nem lelhettek tényleges hazára az új államban. Ismeretes, hogy a királyi Románia, majd a Ceausescu-diktatúra elnyomta és hazátlanná tette az ott élő magyarokat; rombolta szellemi és kulturális értékeiket, folyamatosan megsértette nemzeti érzéseiket. Rendkívül sajnálatosnak tartom azt is, hogy az évekkel ezelőtti 137