Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nyilatkozata Moszkvában tartott sajtókonferenciáján, a munkalátogatás keretében M.Sz. Gorbacsov SZKP-főtitkárral sorra került megbeszélése után

Kérdésekre adott válaszokból: Kérdés (osztrák TVi

: Nem aggasztják-e M.Sz.Gorbacsovot a Magyarország semlegességével kapcsolatos spekulációk? Volt-e szó erről a problémáról? Grósz Károlv: Igen, beszéltünk róla, hogy a magyar és a nemzetközi közvélemény érdeklődésének a középpontjába került ez a kérdés különböző forrásokból. Az álláspontunk nem változott. Következetesen harcolunk az Európában fennálló két katonai tömb felszámolásáért. Ha ez bekövetkezik, akkor már - azt hiszem - nem is lesz kérdés többé Magyarország semlegessége. Teljes az egyetértés közöttünk ebben a kérdésben. Kérdés (Die Zeit. NSZK): Az SZKP ellene van a többpártrendszernek. Ugyanakkor Magyarországon ilyen berendezkedés van kialakulóban. Szó volt-e erről? A második kérdésem: Ön el tudja-e képzelni önmagát politikai ellenzék vezetőjeként? Grósz Károlv

: A többpártrendszer kérdésköre is szóba került. Kötelességemnek tartottam tájékoztatni vendéglátóinkat arról, hogy milyen meggondolásokból támogatjuk ennek megvalósulását, vagyis hogy úgy látjuk, Magyarországon sokféle érdekkülönbség megjelenítésére, politikai pártok megjelenésére van igény, és ezt a társadalmi igényt ki kell elégíteni. (...) Hogy a politikai struktúra hogyan épül fel, ez minden országnak belügye. Hogy Magyarországon többpártrendszerű berendezkedésben kívánjuk a szocializmus építését tovább folytatni, ez a magyar népre tartozik, a szovjetunióbeli gyakorlat pedig a Szovjetunió népeire tartozik. El tudom-e képzelni magamat politikai ellenzék vezetőjeként? Az MSZMP az elkövetkező időszakban a politikai küzdőtéren megvívja harcát, kivívja magának a vezető szerepet; tehát én nem ellenzéki párt vezetőjének a pozíciójára, hanem egy kormányzó párt vezetőjének a feladatára gondolok jelenleg. Kérdés (magyar TV): Volt-e szó a Magyarországon folyó történelmi vitákról; például az 1956-os események megítéléséről? Grósz Károly: Igen, erről is volt szó. Arra is szakítottunk időt, hogy beszéljünk azokról a nemzetközi körülményekről, amelyek 1956-ban az események menetére hatottak; véleményt cseréltünk arról, hogy hogyan alakultak 1956-ban a folyamatok, hogyan jutott el az események sorozata egy diáktüntetésből - felkelésen át - ellenforradalomig, és milyen motívumok befolyásolták az eseményeket. Harminchárom év távlatából sokkal higgadtabban lehet megítélni a történteket. Azt tudom mondani, hogy a helyzetértékelésben, a körülmények hangsúlyainak a megfogalmazásában azonos módon közelítettük meg a kérdéseket. Abban is megállapodtunk, hogy közösen tovább kutatjuk azokat az okokat, eseményeket, amelyek a különböző típusú döntéseket akkor befolyásolták.