Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény Németh Miklósnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának a Szovjetunióban tett látogatásáról - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának külpolitikai összefoglaló interjúja 1987 végén

Kérdés: A Szovjetunióban és több szocialista országban végbemenő változások számos rokon vonást mutatnak. Milyen mértékben javíthatják a megújulási törekvések kétoldalú együttműködésünk és a KGST korszerűsítésének lehetőségeit? Válasz: A Szovjetunióban és több szocialista országban lejátszódó belső változások valóban sok hasonló vonást mutatnak, ami persze nem véletlen. Az új szemlélet, a megújulási törekvések lényeges része az a felismerés is, hogy ki kell alakítani a kétes többoldalú együttműködés hatékony rendszerét. A KGST-tagállamok részéről ma már eléggé általánosnak mondható az együttműködés korszerűsítésére irányuló szándék. Ugyanakkor az eltérő gazdasági szerkezetek, a különböző gazdaságirányítási koncepciók és gyakorlati megoldások miatt, de főként az érdekegyeztetés elégtelensége következtében nem sikerült még egyetértésre jutni a gazdasági kapcsolatok lényegi, tartalmi, szervezeti-intézményi kérdéseiben. Gondjaink hasonlósága: gazdasági fejlődésünk csökkenő üteme, a tőkehiány, a technikai viszonylagos elmaradásunk, eladósodásunk, a „húzó mag" hiánya, a távlatos megoldásokat háttérbe szorító napi feladatok jelentősen nehezítik az előrelépést. Összességében még sok a vita a „hogyan" kérdésében. A KGST-tagországok miniszterelnökeinek 1987-es találkozója pontosan tükrözte a jelenlegi helyzetet. Hazánk Lengyelországgal együtt erőteljesen szorgalmazta a szervezet átalakítását, a pénzügyi-elszámolási rendszer gyökeres reformját. Ezzel elvben a Szovjetunió is egyetért, de belső gazdasági rendszere még nem teszi lehetővé az ilyen jellegű gyakorlati lépések megtételét. Az elmondottak világossá teszik: az együttműködés megújításában csak lassú előrehaladásra számíthatunk. Rövid távon, sajnos, nem várható minőségi fordulat. Kérdés: Nem hoz-e fordulatot e téren is a szovjetunióbeli reform? Válasz: Könnyen belátható, hogy a sokoldalú együttműködés reformja jelentős mértékben függ a szovjetunióbeli átalakítás folyamatától. Amint azt Mihail Gorbacsov az Októberi Forradalom 70. évfordulóján elmondott beszédében is hangsúlyozta: most kezdődik az átépítés második szakasza, az elképzelések megvalósítása, gyakorlati próbája. A szovjet népgazdaságban az elkövetkező néhány év átmeneti időszak lesz, a reformok itt érdemben 1990-től kezdődnek. így a KGST átalakítására csak a szovjetunióbeli új gazdaságirányítási rendszer kibontakozása, térnyerése után nyílik tényleges esély. Sajnos, ez gyenge pontja a szocializmusnak, hiszen akkor lehet igazán esélye a tőkés világgal való partneri versenyre, együttműködésre — és végső soron történelmileg annak meghaladására —, ha ez a nemzeti keretekben épülő társadalmi formáció nemzetközileg is hatékony rendszerré válik. Ezért is van nagy jelentősége a magyar reformpolitikának, mert jó ideje keresi-kutatja már a hatékony nemzetközi érdekegyeztetés és összefogás lehetséges módozatait, a szocialista „közös piac" megteremtésének útját. Kérdés: Hazánk külpolitikája érthetően Európa-centrikus. A két vezető nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok egy idő óta tapasztalható javulása milyen mértékben hat Európa szerepére, cselekvési lehetőségeire? Válasz: Kérdésének első részét hadd erősítsem meg külpolitikánk egyik alaptételével: Európa tágabb otthonunk. Adottságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve érthető tehát, hogy külpolitikánk szükségszerűen Európa-központú. Bonyolult, elgon-