Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény Németh Miklósnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának a Szovjetunióban tett látogatásáról - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának külpolitikai összefoglaló interjúja 1987 végén

dolkodtató kérdés, hogy miként alakul Európa szerepe egy remélhetőleg törésmentesenjavuló keleti-nyugati, ezen belül szovjet—amerikai viszonyban. Úgy látom, hogy Európa nemzetközi szerepe ismét növekedőben és felértékelődőben van. A megújuló szovjet külpolitika európai kapcsolatépítése is erre utal. Sok minden függ természetesen maguktól az európai államoktól. Az európai államok fontos mai tennivalójának tartom azt, hogy a katonai szövetségek, gazdasági integrációk megosztó hatását ellensúlyozzák. A kettéosztottságból származó előítéletek és görcsök további oldása is fontos feladat. A közös érdekek és értékek képviseletével az Uraitól az Atlanti-óceánig terjedő Európa önmaga sorsának alakítója, a béke szilárd tényezője lehet és kell hogy legyen. E területen minden országnak, így hazánknak is van tennivalója, éppen elég. Ehhez a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd, az enyhültebb nemzetközi légkör bővíti az európai államok mozgásterét. Ez természetesen csak lehetőséget jelent, amelynek kihasználása tudatos cselekvést igényel az európai országok részéről. A világhatalmak bővülő együttműködése különösen az össz-európai együttműködés fejlesztésének esélyeit javítja, s ami most a legfontosabb: serkentően hathat az európai biztonsági és együttműködési folyamatra. Szerintem a feltételek összességében kedvezőek. A bécsi utótalálkozón egyre inkább érvényesül a megegyezésre irányuló politikai akarat, bár a szerkesztő munka lassan halad. Előremutató, hogy sikerült előrelépni a biztonsági kérdésekben. Úgy tűnik, létrejön a megegyezés a stockholmi bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozásának folytatásáról. Európa jövője szempontjából alapkérdés, hogy a hagyományos erők és fegyverzetek csökkentése a helsinki folyamathoz kapcsolódik. Reméljük, hogy az e kérdésekkel foglalkozó tárgyalások kereteiről, a végleges mandátumról sikerül egyetértésre jutni. További jelentős eredmény, hogy a korábbi fórumokhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott a gazdasági, a tudományos és a környezetvédelmi együttműködés kérdésköre. Itt is kibontakozóban vannak a megegyezés körvonalai. Tapasztalható némi közeledés a humanitárius kérdésekben is. de az ellentétek itt a legnagyobbak. Kérdés: Magyarország mit tesz az előrelépés érdekében? Válasz: A magyar külpolitika minden területen érdekelt az előrehaladásban. Küldöttségünk valamennyi kérdésben kezdettől fogva közmegelégedést kiváltó, konstruktív munkát végez. A hagyományos fegyveres erők csökkentését és az összeurópai együttműködés különböző területeinek kiaknázását célzó tárgyalások előrelendítésében igyekszik eredményesen közreműködni. Sajátos adottságaink miatt számunkra az is nagyon fontos, hogy a humanitárius kérdéskörben kielégítő állásfogalalások szülessenek az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok szavatolásáról. A magyar küldöttség ebben a kérdésben több al

kalomal is kifejtette határozott elvi álláspontunkat. Jugoszláviával, valamint Kanadával közösen a nemzetiségek helyzetének javítását szolgáló két javaslatot is előterjesztettünk. Kérdés: Számunkra természetesen Európán belül is a szomszédainkhoz fűződő kapcsolataink a legfontosabbak. Ezek azonban korántsem mindenkor és nem minden országgal mentesek a nézeteltérésektől. A vásár kettőn áll. Mi a magunk részé-