Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának nyilatkozata a szovjet-USA csúcstalálkozó után (Interjú)

Kérdés: Hirosimára es Nagaszakira gondol! Válasz: Igen és arra. hogy azóta már tudni lehet — bármilyen hihetetlennek tűnik is —. hogy az emberiség elpusztulhat. És mégis, ennek ellenére is negyven esztendeje szakadatlanul tart ezeknek a félelmetes pusztító eszközöknek a gyártása és minőségi ..tökéletesítése". Azt mondják, a világon ötvenezer nukleáris robbanótöltetet halmoztak tel. ami többszörösen elegendő Földünk és rajta mindenfajta élet megsemmisítéseié, klónként úgy tűnhet fel. mintha a végpusztulás emlegetése, a holocaust lehetősége s/inte megszokottá válna, és leszerelően hangzana, mintha semmit sem lehetne tenni ellene. A harc mégis fellángolt, jelentős béke- és biztonsági erőfeszítések történtek. E hosszú és áldozatos, napjainkban is folytatódó küzdelem valamennyi állomásának felidézése lehetetlen. Egyes fontos fejezteire mégis utalni szeretnék. Például arra. hogy annak idején az SZKP XX. kongresszusa is jelentősen hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok javításához: ott és utána is fontos leszerelési kezdeményezések történtek. Ide sorolom az ENSZ Közgyűlés fórumán 1959-ben előterjesztett átfogó szovjet leszerelési javaslatot. Ez a tervezet és a szocialista országok későbbi kezdeményezései — és mások erőfeszítései — nem kis szerepet játszottak az atomsorompó-szerződés létrejöttéhez, a nukleáris robbantások szabályozásában, végső soron az olyan fegyverzetkorlátozó egyezmények létrejöttében, mint amilyen a SALT—1. es a SALT—

И. szerződés volt. Kérdés: Közben azonban voltak megtorpanások is. Válasz: Ha már a megtorpanásokat említette, én ide sorolom az 1962-es karibi válságot, amely szovjet rakéták Kubába tévézett telepítése miatt robbant ki, s amely igen közei sodorta az emberiséget a katasztrófához. Szerencsére Nyikita Hruscsov, az akkori első számú szovjet vezető a helyzet magaslatán állt, s John F. Kennedy realista államférfinak bizonyult, így közös erőfeszítéssel elhárították a fenyegető veszélyt. A fegyverkezési hajszát azonban nem sikerült megállapítani, miként az erőfölény megszerzésére irányuló törkvéseket sem. Kérdés: Voltak persze olyan események is, amelyek az erőfölény megszerzésének illúzióját megtépázták és az emberiséget fenyegető veszély felismerésében új helyzetet teremteltek. Válasz: Úgy vélem, ide tartozik a csernobili atomerőműben bekövetkezett drámai hatású robbanás és a Challenger űrhajó katasztrófája is. Ezek az események mindenkit rá kellett hogy döbbentsenek: az emberiségre leselkedő veszélyeket csakis közös erővel lehet legyőzni. Ezt a felismerést tükrözte mindenekelőtt a két nagyhatalom biztonságpolitikájában végbemenő változás. Különösen pedig az, hogy az SZKP vezetése és a szovjet kormány 1985 áprilisa óta egyre következetesebben, új módon közelítette meg a nemzetközi problémák megoldását, a leszerelés kérdését. Ez az új gondolkodásmód a realitások elismerésére késztette a szemben álló felet is. A közös erőfeszítések révén — s ezek tükröződtek a genfi és a reykjavíki csúcstalálkozóban — javult a nemzetközi légkör. A mostani talál kozó al kai mával aláírt leszerelési megállapodás és a tárgyalások egész menete nagyfokú felelősségérzetről és realitásérzékről tanúskodik. Új kezdet és fordulat körvonalai bontakoznak ki a szemünk láttára világban, a nemzetközi kapcsola-