Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának interjúja a Magyar Rádióban (Részletek)

például Kekkemen. Továbbá abból indulunk ki, hogy a más országokban élő magyarok és a nálunk élő nemzetiségek nem okvetlenül a bizalmatlanság elemeit erősítik; sőt nem szabad, hogy azt erősítsék, hanem ténylegesen összekötő kapcsot, hidat jelentsenek. Tudjuk azonban azt is, hogy ennek érvényesülése elsősorban politikai akarat kérdése. Mi szavataljuk a nem magyar nemzetiségű honfitársaink kollektív és egyéni nemzetiségi jogait. Az utóbbi években a magyar külpolitika egyik jellemző vonásává vált, hogy elvi alapon, de határozottan fellép a magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért, az emberek és népek közötti szabad és mesterséges korlátok nélküli érintkezése érdekében. Az eszközeink a következők: kétoldalú alapon — döntően bizalmas — baráti megbeszélések. Jugoszláviával például jó, korrekt, kiegyensúlyozott a viszonyunk. Csehszlovákiával szót tudunk érteni. így bizonyos gondok, ha ilyenek fölmerülnek, azok kezelhetők. Sajnos, Romániával elvi nézetkülönbségek vannak; és nem sikerült még megfelelő megértésre vagy egyetértésre jutni. A tengerentúli magyarság és az óhaza között a kölcsönös bizalom megerősödött; az óhaza egyre inkább visszavárja — legalább látogatásra — eltávozott fiait-leányait, és bizonyos értelemben támaszkodik az emigráció tagjaira; a Magyarok Világszövetségének ez fontos feladata. Legújabban a nemzetközi fórumokon — Ottawában, Bernben, Budapesten, Bécsben — például megfigyelhették, hogy ez a kérdés napirendre kerül. Ma ez a nemzetközi politika és a humanitárius kérdések egyik legfontosabbika. Tehát a magyar külpolitika törekvései e téren összhangban vannak a nemzetközi viszonyok általános normáival, a helsinki Záróokmány alapelveivel. És a jövőben is következetesen föllépünk a közép-európai, a Duna völgyi népek barátságának és érdemi együttműködésének fejlesztéséért; ez nemzeti és internacionalista feladatunk. Kérdés: Ausztria közelmúltbeli belpolitikai változásainak van-e hatása a magyar—osztrák viszonyra? Szűrös Mátyás: Úgy vélem, hogy a legutóbbi választások utáni osztrák külpolitikai platform nem mutat lényeges irányváltozást, de bizonyos hangsúly-eltolódás kifejezésre jut. A környező országok irányában folytatják a jószomszédi politikát és hangsúlyozzák az enyhülés oszthatatlanságát. A magyar—osztrák viszony olyan széles bázisra épül és olyan tartós elemei vannak, hogy a további kiegyensúlyozott alakulása biztosított. Vranitzky szövtségi kancellár és a külügyminiszter így nyilatkozott, és e tekintetben a fő politikai erők körében egyetértés van; ezt tapasztaltam a múlt évi ausztriai látogatásom alkalmával. A mi hozzáállásunk pedig változatlan. Kérdés: A Német Szövetségi Köztársaság ugyan nem szomszédunk, de egyik legfontosabb tőkés partnerünk. Hogyan értékeli az ottani közelmúltbeli választásokat? Szűrös Mátyás: A választások a realitásokat követő — józan gondolkádsú — liberális, szabaddemokrata erőknek és a zöldeknek hoztak némi sikert, ami megakadályozott bizonyos jobboldali törekvéseket; a politikai erőviszonyok alapjában véve nem változtak meg, de hangsúly-eltolódás érzékelhető. Magyar szempontból is nagy figyelemmel kísérjük az NSZK-politikusoknak az országaink közötti együttműkö-