Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának interjúja a Magyar Rádióban (Részletek)

désre vonatkozó megnyilatkozásait. Ezek alapján úgy vélem, joggal feltételezhetjük, hogy a kölcsönösen kinyilvánított szándékok lehetőséget adnak az igen jól fejlődő kapcsolataink akár minőségileg is új formáinak a kialakítására. A Német Szövetségi Köztársaság nekünk a legnagyobb nyugat-európai gazdasági partnerünk; ezért fontos tudnunk, hogy mi a kapcsolatok bővülésére számítunk, a negatív irányú változással nem számolunk. (...) A választási kampány során egyesek részéről megütött szokatlan hangnemet bagatellizálni nem akarom, de mégsem értelmezem úgy, hogy az NSZK változtatni akarna keleti politikáján. Kérdés: Havasi Ferenc elvtárs közelmúltbeli kínai látogatásával helyreálltak az országaink közötti pártközi kapcsolatok? Hiszen tudjuk, hogy Kádár János elvtársnak is van meghívása Kínába. Szűrös Mátyás: A szocialista országok többsége és Kína között a viszony valóban rendezett, beleértve már a pártközi kapcsolatokat is, amit jelzett Honecker és Jaruzelski elvtárs tavalyi, Havasi elvtárs idei pekingi látogatása is. Ahogyan a pártkapcsolatok szakadását annak idején nem deklaráltuk, a helyreállításuk esetében sem volt erre szükség. Kivételt képez még egyelőre az SZKP és a Kínai Kommunista Párt viszonya; itt a rendezés még várat magára. Egyébként a magyar—kínai államközi és pártkapcsolatok rendezése és fejlesztése az 1970-es évek végétől egy kiegyensúlyozott és módszeres folyamat keretében zajlott le; minden lépést a kölcsönös érdekeltség alapozott meg; ezenkívül fontos összekötő elemmé vált közöttünk a szocilaizmus építése új módszereinek a keresése, a reformpolitika is. (...) Azzal számolunk, hogy az idén Csaó Ce-jang ügyvezető főtitkárt és miniszterelnököt köszönthetjük hazánkban. Kérdés: Várható-e hogy Magyarország és Izrael között diplomáciai kapcsolat létesül? Szűrös Mátyás: A diplomáciai kapcsolat újrafelvételének a mérlegelésekor azt kell látni, hogy a szakításhoz vezető okok változatlanul fennállnak. A problémának többféle összetevője van ezen kívül is. Az egyik az, hogy az arab országokkal fenntartott kapcsolataink sokrétűek és hosszú távra szólnak. A másik pedig, hogy a több mint negyven évvel ezelőtti tragédia — az értelmetlenül elvesztett háborús áldozatok, köztük félmilliónyi zsidó honfitársunk embertelen pusztulása — nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ma Izraelben több mint kétszázezer magyarul beszélő izraeli állampolgár él, köztük nem kevesen megtartották magyar állampolgárságukat is. Ezeknek a kötődése a szülőföldjükhöz és itt élő rokonaikhoz az idő múlásával alig lazult; s a hazánk iránti érdeklődésük, a belső fejlődésünk eredményei láttán és a sebek gyógyulása, fajdalmuk enyhülése folytán fokozatosan növekedett. Nem lehet célunk — sem érdekünk — az ilyen természetű kapcsolatok szélesedésének az akadályozása. Érzékeljük, hogy a kulturális és humanitárius kapcsolatokban és a gazdasági kapcsolatokban is fevetódő, többnyire konzuli jellegű problémák a jelenlegi keretek között egyre nehezebben oldhatók meg. Az ilyenek megnyugtató rendezése, valamint a gazdasági kapcsolatok megfelelő alakítás valóban foglalkoztat bennünket. De nincs szó a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról.