Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1986

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Dr. Berecz Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának beszéde Szolnokon a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrejöttének 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen (Részletek)

DR. BERECZ JÁNOSNAK, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA TITKÁRÁNAK BESZÉDE SZOLNOKON A FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY LÉTREJÖTTÉNEK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT ÜNNEPI ÜLÉSEN* 4 (Részletek) Mai ülésünk a tiszteletadásé. Történelmi tény, hogy három évtizeddel ezelőtt, 1956. november 4-én ebben a városban, Szolnokon alakult meg, innen hirdetett programot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Tisztelettel köszöntjük mindazokat, akik harminc évvel ezelőtt bátran kiálltak a haladásért, fegyvert fogtak a szocialista rendszer védelmében, tettekkel segítették a kibontakozást, a konszolidációt. Megbecsüléssel és hálával ápoljuk azoknak a magyar hazafiaknak és szovjet internacionalista harcosoknak az emlékét, akik három évtizeddel ezelőtt vérüket hullatták, életüket adták a magyar nép hatalmáért és szocialista jövőjéért. A hősök és a mártírok előtt is tisztelgünk, de a következő nemzedékek tisztánlátását is erősítjük azzal, hogy ismételten kinyilvánítjuk álláspontunkat arról, ami hazánkban három évtizeddel ezelőtt és azóta történt. A megtett út a bizonysága, hogy nem voltak hiábavalók a szocializmus híveinek erőfeszítései és áldozatvállalásai. Helyrehoztuk a korábbi hibákat, és tanultunk belőlük. Értékeink megőrzésével megújultunk, a szocialista országok testvéri közösségében, a magunk választotta úton haladva dolgozunk a haza felvirágoztatásáért, népünk boldogulásáért, az emberek gyarapodásáért. Ma sem kell másképpen megítélnünk 1956 történéseit és a hozzájuk vezető folyamatokat, mint tettük akkor, 1956 végén. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága 1956 decemberi határozatának, az 1957 júniusi országos pártértekezlet állásfoglalásának nagy érdeme, hogy maradandó érvénnyel minősítette az eseményeket és tárta fel az ellenforradalom okait. Ez a marxista elemzés kiállta az idő próbáját, s ma, történelmi távlatból visszatekintve sincs okunk arra, hogy igazát vitassuk. Pártunk ma is töretlenül vallja, hogy az események egésze — a fegyveres felkelés és az azt előkészítő ideológiai, szervező tevékenység — társadalmi tartalmát, politikai céljait tekintve, ellenforradalmi jellegű volt. Alapvető célja volt a munkáshatalom megdöntése, a társadalmi tulajdonviszonyok megváltoztatása és a Magyar Népköztársaság kiszakítása a szocialista szövetségi rendszerből. E tervek valóra váltása állandó konfliktusforrássá, hidegháborús góccá változtatta volna Magyarországot Európa közepén. Az ellenforradalom nemzetünk tragédiája. Sok család fiai haltak meg, hősként a néphatalom védelmében, vagy értelmetlenül, egy rossz ügy félrevezetett képviselőjeként. Magyarok tízezrei szóródtak szét a világban, hazát veszítve, közöttük számo*A téma és az évforduló nemzetközi kihatású jellege indokolja a kötetbe való felvételét. (A szerk. megjegyzése.)