Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ülésen

állam kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kap­csolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik. Megítélésünk szerint a Záróokmány végrehajtását a legjobban a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésében elért eredmények mérik. 1975 óta a kétoldalú magas szintű poli­tikai találkozók, tárgyalások napirendjének állandó témája volt az európai biztonság és együttműködés folyamatával, a Záróokmány végrehajtásával összefüggő kérdések megvitatása. Különösen az utóbbi években feszültebbé váló világpolitikai és világ­gazdasági helyzetben bizonyult nélkülözhetetlennek az e folyamatot megtestesítő Záróokmány, amely a keleti-nyugati konfrontáció éleződésének idején is alapot adott a keleti-nyugati együttműködés fontos kérdéseinek napirenden tartására, a po­litikai párbeszéd megőrzésére Európa országai között. A magyar kormány a békés egymás mellett élés szellemében a kapcsolatok javulá­sát és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmazza a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Olyan párbeszéd fenntartására, olyan együttműködés folytatására tö­rekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek fi­gyelembevételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejleszté­se irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását. Kormányom 1976 második felében, majd 1979-ben kezdeményezést tett, melynek keretében tizenhét nyugat-európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormányainak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át a Záróokmány kétoldalú alapokon való végrehajtásának előmozdítására minden együttműködési területen. Az azóta eltelt időszakban — bár országonként különböző mértékben — számos ja­vaslat megvalósult és kétoldalú kapcsolataink szerves részévé vált. A Záróokmány beépülése a kétoldalú kapcsolatokba, a végrehajtásban elért ered­mények is tanúsítják, hogy Helsinki szelleme, a kölcsönösen előnyös együttműködés óhaja erős gyökeret eresztett az európai kapcsolatokban, szálai sokasodnak, átfogják országainkat, közelebb hozzák népeinket. Az össz-európai együttműködés szélesítése, a Záróokmány végrehajtása szem­pontjából nagy jelentőségű eseménynek bizonyultak a helsinki folyamat keretében megrendezett sokoldalú találkozók. Ezek között megkülönböztetett jelentőségűek voltak a részt vevő államok képviselőinek Belgrádban illetve Madridban megtartott találkozói. A madridi találkozó döntése az európai bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia Stockholmban történő össze­hívásáról: megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy az európai biztonság és együttmű­ködés folyamata új dimenzióval, a katonai enyhülést elősegítő intézkedések körével bővüljön. A döntésben kifejeződött, hogy a helsinki folyamat részt vevő államai egy­re jobban felismerik: sürgetően szükség van a európai enyhülés katonai területre való kiterjesztésére. A Magyar Népköztársaság mindig is hangsúlyozta a biztonság katonai vetületének elsőrendű fontosságát, pontosan tartotta magát a helsinki Záró­okmányban előirányzott bizalomerősítő intézkedésekhez. Úgy véljük, a jelenlegi

Next

/
Thumbnails
Contents