Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ülésen

bonyolult nemzetközi helyzetben még inkább szükséges, hogy a stockholmi konfe­rencia a bécsi találkozó előtt lényeges, tartalmas megállapodásokra jusson. Meggyő­ződésünk, hogy az átfogó politikai megállapodások, mindenekelőtt a katonai erő al­kalmazásáról való kölcsönös lemondás, valamint az egyenlő biztonság követelményeinek megfelelő bizalomerősítő intézkedések hozzájárulnának az euró­pai és nemzetközi légkör általános javulásához. A stockholmi konferencia jelentőségét nem azért hangsúlyozom, mintha a Záró­okmányban kijelölt egyéb együttműködési területeknek kormányom kisebb jelentő­séget tulajdonítana. Éppen ellenkezőleg: teljes mértékben tudatában vagyunk an­nak, hogy tíz évvel ezelőtt országaink vezető képviselői nem a Záróokmány egyik vagy másik fejezetének teljesítésére, hanem minden együttműködési területen való kiegyensúlyozott előrehaladásra vállaltak kötelezettséget. Fontos feladat annak biztosítása, hogy a Záróokmány elvei kiegyensúlyozott mó­don érvényesüljenek a kapcsolatok különböző területein. Ez csak elősegítheti a köl­csönösen előnyös együttműködés kibontakoztatását. Habár például az emberi jogok értelmezése eltérő a különböző társadalmi rendszerű országokban, a kölcsönös tisz­telet és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján ilyen kérdésekben is van lehető­ség a párbeszédre, az együttműködésre. Ugyancsak fontos szempont az együttműködési területek egymáshoz viszonyított kiegyensúlyozott előrehaladásának biztosítása. Joggal merül fel például, hogy az utóbbi években a feszült politikai kapcsolatok rendkívül megterhelték a gazdasági­kereskedelmi együttműködést, ezért a helsinki folyamat keretében is kevesebb fi­gyelmet fordítottunk az ezt az együttműködést súlyosan zavaró tényezőkre. Holott a részt vevő országok gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak szintje, állapota is befo­lyásolja az egyéb területeken megvalósítható együttműködést, elősegítheti vagy aka­dályozhatja a gazdasági kapcsolatokban rejlő politikai stabilizáló hatást. A gazdasági együttműködésben meglevő mesterséges akadályok csökkentik az államok közötti bizalmat, nehezítik az egyes országok gazdasági előrehaladását. Ez nem csupán a keleti-nyugati kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszerben okoz károkat, hanem óhatatlanul hátráltatja a kulturális és az emberi jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi alapok erősödését is. A magyar közvélemény most megkülönböztetett érdeklődéssel fordul a kulturális együttműködés területe felé. Ez természetes, hiszen ez év októberében kezdődik Bu­dapesten a Kulturális Fórum. Történelmi tapasztalatok szerint a kultúra az egyik leg­fontosabb összekötő kapocs az emberek, a népek és az államok között. Az előkészí­tő tanácskozás eredményeire építve házigazdaként is gondosan készülünk a Kulturális Fórumra. Mindent elkövetünk azért, hogy a Fórum érdemi eredmények­kel záruljon, megfelelően hozzájáruljon az európai politikai légkör javításához, a helsinki folyamat egészének erősödéséhez. Számítunk ebben a résztvevők közös ér­dekeltségére, változatlan együttműködési készségére, amely döntő fontosságú az eu­rópai kultúra együttes gyarapításában, a kulturális értékek egymást gazdagító cseré-

Next

/
Thumbnails
Contents