Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ülésen

A Magyar Népköztársaság Kormányának a nemzetközi kapcsolatokban követett céljai és gyakorlati lépései összhangban vannak a helsinki Záróokmánnyal. Egy há­borúktól sokat szenvedett nemzet nevében szólunk, amikor a népek és országok együttműködését szorgalmazzuk. Egy olyan nemzet nevében tesszük ezt, amely, úgy érezzük, képes volt levonni a tanulságokat súlyos történelmi múltjából és — túllépve a nacionalizmus bénító korlátain — immár négy évtizede a népek közötti őszinte ba­rátság és megértés útjára lépett. Kormányom külpolitikájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az európai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tartottuk magunkat az államok kap­csolatait szabályozó tíz elvhez, s ezen az alapon, az együttműködést szorgalmazva és a konfrontációt elvetve, kihasználva minden tényleges lehetőséget, a Záróokmány összes ajánlásának két- és többoldalú kapcsolatainkban való maradéktalan végrehaj­tására törekedtünk. Kormányomnak az elmúlt tíz évben Helsinki szellemében folyta­tott tevékenysége, kapcsolataink számottevő fejlődése Európa valamennyi országá­val, az Egyesült Államokkal és Kanadával azt bizonyítja,hogy az olyan kis országok, mint Magyarország is, eredményesen hozzájárulhatnak az európai béke védelmét, a biztonság és a bizalom erősítését célzó erőfeszítésekhez. A Magyar Népköztársaság aktívan közreműködött olyan,kezdeményezések kidol­gozásában, amelyek Európában a fegyverkezési verseny megfékezését, a katonai szembenállás szintjének csökkentését tűzték ki célul. Mindennek azért tulajdonítot­tunk különös fontosságot, mert meggyőződésünk, hogy az európai enyhülés folya­mata csak akkor válhat végérvényesen visszafordíthatatlanná, ha a katonai területre is kiterjed. Ebből indultak ki a Varsói Szerződés tagállamai 1984 májusában a NATO-tagállamokhoz intézett felhívásukban, amikor javasolták, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. A Varsói Szerződés tagállamai indítványozták: a szerződés­javaslatról folytatott kétoldalú megbeszélések tapasztalatai alapján kezdődjenek sok­oldalú konzultációk. Javasolták, hogy a katonai-politikai szerződéseken kívüli euró­pai államok is teljes jogúan vegyenek részt a sokoldalú konzultációkon. Megerősí­tették azt is, hogy készek javaslatukról véleménycserét folytatni a stockholmi konferencia kereteiben is. A Magyar Népköztársaság az államközi kapcsolataiban számos egyoldalú intézke­dést tett a helsinki Záróokmány ajánlásainak teljesítése érdekében. Jelentősen meg­könnyítette, ösztönözte mindezt az, hogy Magyarországon már a Záróokmány aláí­rásakor megvoltak a helsinki kötelezettségek teljesítésének feltételei. Belső fejlődésünk eredményei nyomán gyakorlatunk nemcsak összhangban van a Záróok­mány ajánlásaival, hanem számos területen túl is haladja azokat. Számunkra Helsinki megegyezésre törekvést jelent. Nagyobb politikai biztonságot adhat, szélesre tárhatja az együttműködés folyamatát. A helsinki folyamat legfonto­sabb tapasztalata az, hogy a tíz évvel ezelőtt aláírt Záróokmány a harmincöt aláíró

Next

/
Thumbnails
Contents