Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde az Országgyűlés őszi ülésszakán

európai telepítésének megkezdése volt. Ez oda vezetett, hogy értelmüket vesztették és megszakadtak a genfi szovjet—amerikai tárgyalások. A szocialista közösség országai, köztük hazánk, következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne kerüljön sor az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésére. Több ésszerű, valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit szem előtt tató javaslatot terjesztettek elő. Az amerikai rakétatelepítés megkezdésével azonban elkerülhetetlenné vált, hogy megtegyék a legszükségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását saját biztonságunk és a világ békéje iránti felelősségünk egyaránt megköveteli, ugyanakkor a Varsói Szerződés országai nem törekszenek katonai fölényre. Változatlanul az a célunk, hogy az erőegyensúly a fegyverzetek és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az amerikai rakétatelepítés következményeinek kiküszöbölése révén lehetővé váljék a szovjet— amerikai tárgyalások folytatása. A KGST moszkvai csúcsértekezlete, illetve a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülése világosan kifejezésre juttatta, hogy a szocialista országok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmazkodva, következetesen síkraszállnak alapvető külpolitikai céljaikért, és további erőfeszítéseket tesznek a béke megvédésére, a békés egymás mellett élés és együttműködés elősegítésére. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete 1983 januári prágai üléséről és a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983 júniusi moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően a magunk részéről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük előtérbe. Továbbra is azt valljuk, hogy az enyhülésnek és a békés egymás mellett élésnek nincs elfogadható alternatívája. A Varsói Szerződés tagállamai többször kinyilvánították, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján készek az előrehaladásra a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás terén. A Szovjetunió tárgyalásokat javasolt az Egyesült Államoknak a fegyverkezési versenyben új, veszélyes távlatokat nyitó űrfegyverkezés betiltásáról. Sajnálatos, hogy e tárgyalások mindeddig nem kezdődhettek el. Jelentősek és időszerűek azok a javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására irányulnak. Közülük is kiemelkedik az a javaslat, hogy azok az atomhatalmak, amelyek eddig még nem tették meg, mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazásáról. Ez nem sértené egyik állam biztonsági érdekeit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása arról, hogy a két katonai szövetségi rendszer országai kezdjenek tárgyalásokat az erőszakról való lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötéséről. Kifejezésre juttattuk, hogy készek vagyunk akár a stockholmi konferencia keretében, akár azon kívül két- vagy sokoldalú konzultációkat folytatni a NATO-tagállamokkal és valamennyi más érintett országgal a szerződés megkötésének előmozdításáról. Némileg ugyan biztató, hogy javaslatunkra merev elutasítás nem érkezett, de a NATO mindeddig érdemben nem válaszolt.