Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde az Országgyűlés őszi ülésszakán

hogy a mi gyakorlatunkat lemásolja, mert minden országnak a saját, valóságos helyze­tével, körülményeivel, adottságaival kell szembenéznie, s megtalálnia a helyes megol­dásokat. Mi Magyarországon erre törekszünk. ... DR. VÁRKONYI PÉTER KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE 18 AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKÁN. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, amikor — alkotmányos gyakorlatunk­hoz híven — beszámolok a Magyar Népköztársaság Kormányának külpolitikai tevé­kenységéről és a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseivel kapcsolatos értékeléséről. Egy évvel ezelőtt a kormány munkájáról adott beszámoló, az azóta eltelt időszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléseiről kiadott közlemé­nyek és más fontos dokumentumok folyamatosan tájékoztatták hazánk és a világ közvé­leményét a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leg­inkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt álláspontjáról. Ezért engedjék meg, hogy ez alkalommal csak az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejleményeire szorítkozzam. Sajnos, a nemzetközi helyzet nem javult, a világpolitikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban összetettebb, veszélyekkel terhesebb lett. Nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánkhoz, hogy lehető­ségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállítá­sához, a legsúlyosabb veszélyek elhárításához. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kapcsolatainkat, ezzel is elősegítve az enyhülés eredményeinek megóvását, a nemzetközi együttműködés fenntartását, a kapcsolatok javítását. A nemzetközi feszültség növekedéséért, a keleti—nyugati kapcsolatokban támadt za­varokért azok az imperialista körök felelősek, amelyek offenzívát indítottak a szocializ­mus, a társadalmi haladás ellen. Ezek a körök nyíltan beavatkoznak más államok bel­ügyeibe, gátlástalanul erőszakot is alkalmaznak a haladó társadalmi átalakulások megakadályozására. Tilalmakkal, protekcionista intézkedésekkel gátolják a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok normális fejlődését. Ez — párosulva azzal, hogy a NATO bizonyos körei megkérdőjelezik a második világháború után kialakult politikai realitá­sokat — növelte az államok közötti bizalmatlanságot. A nemzetközi feszültség szításá­ban érdekelt erők a kialakult katona-stratégiai erőegyensúly megbontására töreksze­nek, gyors ütemben fokozzák a mérhetetlenül költséges fegyverkezési hajszát. Ezért nincs előrehaladás a leszerelési tárgyalásokon, ezért nem születtek új fegyverzetkorlá­tozási megállapodások, sőt a korábbiak is veszélybe kerültek. Az eltelt időszak legsú­lyosabb fejleménye az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-

Next

/
Thumbnails
Contents