Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az Észak-Atlanti Szerződés tagállamaihoz a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésével kapcsolatban

A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK FELHÍVÁSA* AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAIHOZ A KATONAI ERŐ ALKALMAZÁSÁRÓL VALÓ KÖLCSÖNÖS LEMONDÁSRÓL ÉS A BÉKÉS KAPCSOLATOK FENNTARTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉVEL 7. KAPCSOLATBAN. A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaság Szövetsége — a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben, amelyet — különösen Európában — az államok közötti feszültség további fokozódása, a háborús veszély növekedése jellemez, felhívással fordulnak az Eszak-Atlanti Szerződés minden tagállamához, hogy valamennyi nép javára egyesítsék erőfeszítéseiket a feszültség enyhítése, kölcsönös kapcsolataik politikai légkörének javítása, a bizalom erősítése és a béke megszilárdítása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy e célnak megfelelne az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére tett javaslat közös megvizsgálása. E javaslat értelme ismeretes. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják az EszakAtlanti Szerződés tagállamainak, hogy kölcsönösen, szerződéses formában vállaljanak kötelezettséget: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképp egyáltalán nem alkalmaznak elsőként egymás ellen katonai erőt. A kötelezettség kiterjedne a szerződésben részes minden állam területére, valamint katonai és polgári személyzetére, hajóira, repülőgépeire és űrhajóira és a tulajdonát képező más objektumokra, tekintet nélkül azok hollétére. Lehetségesnek tűnik, hogy a két szövetség tagállamai a szerződésben hasonló kötelezettségvállalást irányoznak elő arra, hogy harmadik országgal szemben is lemondanak az erő alkalmazásáról, legyen az velük akár kétoldalú szövetségi kapcsolatban álló, akár el nem kötelezett vagy semleges ország. A szerződés lényeges eleme lehetne a részes államok kötelezettségvállalása arra, hogy nem fenyegetik az olyan térségeket érintő nemzetközi tengeri, légi és a Világűrben történő kommunikáció biztonságát, amelyekre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem. A szerződésben rögzíteni lehetne a részvevők kötelezettségvállalását, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetésére a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, vala* A felhívás szövegét hivatalosan Budapesten a Külügyminisztérium útján adták át a NATO-tagállamok nagyköveteinek.