Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az Észak-Atlanti Szerződés tagállamaihoz a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésével kapcsolatban

mint a leszerelésre fognak törekedni. Ennek vonatkoznia kell mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetekre. A szerződés ugyancsak előirányozhatná azt a kötelezettségvállalást, hogy a részt vevő államok kölcsönösen megvizsgálják a váratlan támadás veszélyének elkerülését szolgáló gyakorlati intézkedéseket. A szerződésben célszerű kifejezésre juttatni a készséget, hogy az aláírók az ENSZ Alapokmánya alapján együttműködnek a világszervezet hatékonyságának fokozásában. A katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés — összhangban az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyével — természetesen nem korlátozná részvevőinek elidegeníthetetlen jogát az egyéni és kollektív önvédelemre. A szerződés kezdettől fogva nyitva állna az ahhoz csatlakozni kívánó minden más, állam számára. Ezek és a szerződés megkötésére vonatkozó más javaslattal kapcsolatos kérdések fontos helyet foglaltak el azokon a konzultációkon, amelyek az elmúlt időszakban kétoldalú alapon folytak a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak—Atlanti Szerződés több tagállama, valamint néhány más ország között. A konzultációk elősegítették a Varsói Szerződés tagállamai javaslatának jobb megértését. A tagállamok azonban figyelembe veszik azt is, hogy e javaslat egészéről és egyes elemeiről eltérő vélemények és elképzelések jutnak kifejezésre, amelyek komoly tanulmányozást érdemelnek. Mindez arról tanúskodik, hogy szükség van a párbeszéd elmélyítésére a katonai erő alkalmazásáról történő kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére tett javaslatról. A Varsói Szerződés tagállamai készek erre. A tagállamok újabb lépésre hívnak fel a szerződésjavaslat megvizsgálásában — indítványozzák a sokoldalú konzultációk megkezdését. Meggyőződésük, hogy éppen egy sokoldalú fórumon lehet a legmélyrehatóbban elemezni és közösen mérlegelni valamennyi részvevő álláspontját, mind a szerződés egészével, mind pedig annak egyes elemeivel kapcsolatos elképzeléseit. Meggyőzően bizonyítja ezt az európai biztonság bonyolult problémáival foglalkozó számos sokoldalú fórum tapasztalata. A sokoldalú konzultációk részvevői lehetnének: a Varsói Szerződés és az ÉszakAtlanti Szerződés tagállamai, valamint minden más érdekelt európai állam. A konzultációk tárgya lehetne mind a javasolt szerződés gondolata, mind annak fő elemei. A konzultációk során — többek között — figyelmet lehetne fordítani olyan kérdésekre, mint a szerződésből eredő lehetséges kötelezettségek tartalma és mértéke, ezek összefüggése az ENSZ Alapokmányából, a helsinki Záróokmányból, más két- és többoldalú szerződésből és megállapodásból fakadó kötelezettségekkel, továbbá a szerződésben vállalt kötelezettségek betartásának biztosításában való együttműködés. A sokoldalú konzultációk jellegénél a Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy a szerződésben résztvevők vagy azonnal hozzáfoghatnának a lényegi kérdések megvizsgálásához, vagy — amennyiben az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai a fo-