Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1983

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Sarlós Istvánnak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, miniszterelnökhelyettesnek beszéde Berlinben a Marx-emlékülésen

Lenin, megőrizvén a marx; eszmék lényegét, azokat az imperializmus korszakának új viszonyaira alkalmazva kidolgozta a monopoltőke elleni forradalmi harc stratégiáját és taktikáját, s élére állt ennek a harcnak. Az általa vezetett bolsevik párt irányításával vitték győzelemre Oroszország népei az emberiség történelmében végbemenő gyökeres fordulat kezdetét jelentő Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. A marxista elmélet Lenin óta is továbbfejlődött, mert a társadalmi mozgásokból, a nemzetközi munkásmozgalom eredményeiből és kudarcaiból levonta a cselekvéshez szükséges tapasztalatokat. Mindebből következik a nemzetközi kommunista mozgalomnak az a sarkalatos elve, hogy a közös érdekek figyelembevételével minden marxista párt saját maga felelős stratégiájának és taktikájának kidolgozásáért. Ez érvényesül a szocialista országok gyakorlatában is. Fejlődésük természetesen mind ütemében, mind jellegzetességeiben és tartalmában sok eltérést mutat. A marxi eszmék egyetemes érvénye, a szocializmus általános törvényszerűségei éppen ezeken a sajátosságokon, különös vonásokon keresztül, bennük konkretizálódva törnek utat maguknak. Mindezért rendkívül fontos, hogy a szocialista országokban és a tőkés társadalmakban működő kommunista pártok kölcsönösen, folyamatosan és mélyrehatóan tanulmányozzák egymás tapasztalatait. A marxista-leninista elmélet mai fő feladata az, hogy minden előrevivő gondolat befogadására készen, fokozottabb mértékben jusson el az új folyamatok és tendenciák feldolgozásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt büszkén vallja magát marxista-leninista pártnak. Az 1956-os ellenforradalom leverése után ezen az eszmei alapon volt képes megújulni és kidolgozni a szocializmus építésének alapelveiben és alapvonásaiban ma is érvényes stratégiáját. A történelem megtanított minket arra, hogy a pártnak el kell határolnia magát mind a dogmatikus megmerevedéstől, mind pedig a marxizmus-leninizmus tanításainak különböző eszmei alapokról történő revíziójától. Pártunk a kétfrontos harc stratégiáját tekintette és tekinti a belső egység biztosítékának és tisztában van azzal, hogy ezt az egységet mindig meg kell erősíteni, amikor új, nagy horderejű feladatok merülnek fel a társadalomban. Felismertük, hogy csak az a program helyes és célravezető, amelyet a munkásosztály, a néptömegek készek támogatni és hajlandók követni. Valljuk: a szocializmus — a párt vezetésével — az egész nép műveként épül. A legnagyobb veszély, amely egy hatalmon levő marxista pártot fenyegethet, az, ha voluntarista és szubjektívista politikát folytat, mert ezáltal elveszíti tömegbázisát, tehát kockáztatja a szocializmus ügyét az adott országban. De károkat okoz a többi kommunista pártnak is, nehezíti az egész nemzetközi munkásmozgalom és a haladás erőinek helyzetét. A szocialista országok fennállásuk rövid néhány évtizede alatt — a hallatlan nehézségek és a megismétlődő ellenséges támadások ellenére — történelmi horderejű feladatokat oldottak meg. Megszűntették a kizsákmányolást, felszámolták a kirívó