Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1983
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Sarlós Istvánnak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, miniszterelnökhelyettesnek beszéde Berlinben a Marx-emlékülésen
társadalmi különbségeket, nagyszabású gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődést értek el. Hazánk a szocialista átalakulás kevesebb rnint négy évtizede alatt vált elmaradott agrárországból közepesen fejlett ipari országgá. Magyarországon uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Megszilárdult a szocializmus gazdasági, politikai alapja, létrejött a szocializmus építéséhez szükséges nemzeti egység. Erre támaszkodva folytatjuk — testvéri szövetségben a szocialista országokkal, összefogva a nemzetközi munkásmozgalommal és más haladó erőkkel — küzdelmünket a marxi eszmék győzelméért, a nemzeti felemelkedésért. Sem a marxi eszmék, sem az azokat megvalósító szocialista társadalmak, illetve társadalmi mozgalmak nem haladtak zökkenőmentes sima úton, és erre a jövőben sem számíthatunk. De az új társadalom mégis létrejött, és eredményei letagadhatatlan tények. Az „ellentábor" ideológusai és politikusai kezdettől fogva megkísérelték és megkísérlik elhallgatni, megcáfolni, eltorzítani, az élő mozgalomtól elválasztani, vagy esetleg éppen kisajátítani a marxi eszméket. És — amióta csak léteznek a szocialista országok — arról beszélnek, hogy a marxi szocializmus érvényét veszítette, eltorzult, hogy a szocialista társadalmi rendszer olyan válságba került, amelyből nincs többé kiút. A mozgalom ennek ellenére létezett, a világ minden részében elterjedt és elnyerte az emberek százmillióinak bizalmát. A mozgalom elleni támadások folyamatosak és mindannyiszor megerősödnek, amikor a szocialista fejlődésben valóban felmerülnek nehézségek. Nos, Marx sohasem idealizálta a jövőt és az élő mozgalmat. Nemcsak tudta, hogy lehetségesek a mozgalomban rendkívül nehéz periódusok, de át is élt közülük néhányat. Nehéz és hosszú történelmi harcra számított. Nem tűzött ki határidőkat és egyszer s mindenkorra érvényes kritériumokat az új társadalom számára. Tudta, hogy a szocializmus társadalmát a jövő nemzedékei fogják megteremteni új feltételek és új viszonyok között. A történelem ebben a tekintetben is őt igazolta. Bebizonyosodott, hogy az új társadalom felépítéséért folytatott küzdelem olyan hosszan tartó történelmi korszak feladata, amelyben nemcsak az elmaradottságot kell felszámolni, hanem úrrá kell lenni az újonnan keletkező ellentmondásokon is. Ezeket feltárni és megoldani csak akkor lehet, ha a marxista párt képes a körülmények elemzésével, a munkásosztály és a nép széles rétegeire támaszkodva olyan feladatokat kitűzni, amelyek megoldása lehetséges. A szocializmus építésének további előrehaladása függ attól is, hogy miként alakulnak a nemzetközi viszonyok, hogyan tudjuk megőrizni a világ békéjét, megállítani azt a féktelen fegyverkezést, amely riasztó veszélyeket idéz fel, és komoly anyagi erőket von el a békés építőmunkától. Ma joggal mondhatjuk: a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben az emberiség létérdeke került szembe egy szűk monopolista csoport gazdasági és hatalmi érdekeivel és törekvéseivel. A népek mindegyikének az az érdeke, hogy határozottan lépjen fel a katonai erőfölényre törekvő