Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Puja Frigyes külügyminiszter beszámolója az Országgyűlés téli ülésszakán

javaslat feltételezi: a nyugati országok is kiszélesítik a bizalomerősítő intézkedések övezetét. A magyar küldöttség Madridban azon munkálkodik, hogy végül is sikerüljön áthidalni az ellentéteket, hiszen a találkozó sikeres befejezése nagyban javítaná a nemzetközi légkört; kudarca viszont hosszabb időre visszavetné a helsinki folyamatot. A világ különböző részeiben kirobbant tartós konfliktusok nem kis mértékben befolyásolják az országok viszonyát, s nehezítik a nemzetközi problémák megoldása érdekében folyó tevékenységet. Hazánk, együtt a szocialista közösség országaival, továbbra is következetesen síkraszáll a meglevő tűzfészkek kioltásáért, a nemzetközi légkört mérgező hatásuk csökkentéséért. E fórumon is hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Népköztársaság lehetőségeihez mérten mindig kész közreműködni a békét fenyegető feszültséggócok rendezésében. Ami a közel-keleti válságot illeti, napjainkban még inkább nyilvánvalóvá vált a Camp David-i különalku kudarca. Ennek felismerése tükröződik a nyugat-európai és egyes Nyugat-barát arab országok vezető köreiben is. Különböző elképzelések látnak napvilágot a válságos helyzetből való kiútról. A mi véleményünk szerint a kiút lényege — mint azt már nem egy ízben hangsúlyoztuk — a palesztin nép önrendelkezési jogának elismerése, beleértve az önálló államalapítást is; az izraeli csapatok kivonása valamennyi megszállt arab területről; a térségbeli államok biztonságának szavatolása. Továbbra is az a nézetünk, hogy a kérdés rendezése érdekében nemzetközi értekezletet kell összehívni az összes érdekelt fél részvételével, beleértve a palesztin nép egyedüli képviselőjének, a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek a részvételét is. Izrael parlamentje 1981. december 15-án felháborító határozatot hozott: elfogadta a kormány javaslatát a Szíriához tartozó Golan-fennsík bekebelezéséről. Ezt a döntést az egész világ elitéli, mint olyan akciót, amely rávilágít Izrael erőszakos terjeszkedési törekvéseire. íme, ide vezet az Egyesült Államok és Izrael úgynevezett stratégiai együttműködése! Az ilyen lépések szinte lehetetlenné teszik a térség tartós békéjének és biztonságának helyreállítását. A helyzetet tovább bonyolítják a nagy arányú amerikai hadmozdulatok, a Szilárdság Frontjához tartozó egyes országok, így Líbia ellen elkövetett provokációk. Nem minden aggodalom nélkül tekint a világ a Perzsa-öböl térségében tapasztalható fejleményekre. Az amerikai vezetők az Öböl-beli országok fenyegetettségéről beszélnek, „védelmet" ajánlanak fel valamilyen absztrakt ellenség ellen, holott ezek az országok minden jel szerint képesek megvédeni magukat De nem is ez a dolog lényege, hanem az, hogy az úgynevezett gyorshadtestnek szeremének megfelelő támaszpontokat szerezni Afganisztán ellen tovább folyik a hadüzenet nélküli háború. A külföldről — amerikai, kínai, pakisztáni segítséggel — mesterségesen szított feszültség csak arra jó, hogy elterelje e térség országainak figyelmét az imperializmus és szövetségesei elleni harcról. Véleményünk szerint a helyzet rendezésére jó alapot kínálnak az afgán