Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Puja Frigyes külügyminiszter beszámolója az Országgyűlés téli ülésszakán

távolságúak ugyan, de — miután elérhetik a Szovjetunió életfontosságú körzeteit is - stratégiai jellegűeknek minősülnek. Ugyanakkor köztudomású, hogy a Szovjetunió közép-hatótávolságú nukleáris fegyverei nem érik el az Egyesült Államokat. Tudjuk, milyen nyugtalanságot váltott ki a NATO terve Európa országaiban. Értékeljük azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket egyes nyugat-európai kormányok kifejtettek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok is kész legyen tárgyalóasztalhoz ülni ennek a rendkívül fontos kérdésnek a megvitatására. Üdvözöljük a november 30-án Genfben megindult szovjet-amerikai tárgyalásokat a közép-hatótávolságú nukleáris eszközökről. Tudjuk, hogy e tárgyalások bonyolultak, hosszadalmasak lesznek, megkezdésüket mégis pozitívan kell értékelni. Azt megelőzően két fontos megnyilatkozás hangzott el a témában: Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének és Leonyid Djics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a javaslata, Reagan elnök indítványaiból kiviláglott, hogy az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik az egyoldalú előnyökhöz. Az úgynevezett „zéró-opció" a szárazföldi telepítésű nukleáris rakéták terén azt jelentené, hogy miközben a Szovjetunió leszerelné szárazföldi rakétáit, érintetlenül maradnának az úgynevezett előretolt telepítésű, amerikai nukleáris eszközök, vdamint az angol és a francia nukleáris csapásmérő erők. Egészen másként közelítette meg ezt a kérdést Leonyid Iljics Brezsnyev. Kijelentette: a Szovjetunió a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésének moratóriuma esetén — addig is, amíg végső megállapodás történik a kérdésben - kész egyoldalúan csökkenteni közép-hatótávolságú nukleáris rakétáinak számát. A Szovjetunió kész akár az összes nukleáris eszközök leszerelésére Európában, de ezt kellene tennie a többi nukleáris hatalomnak is. Ez lenne az igazi nullamegoldás. Kétség nem férhet ahhoz, hogy a genfi szovjet-amerikai tárgyalások kimenetele az egész világhelyzetre nagy hatást gyakorol majd. Reméljük, hogy az amerikai fél is számot vet az európai népek határozott kívánalmaival; erősödik megegyezési készsége, s a genfi tárgyalásokon sikerül elhárítani az európai népek számára oly nagy veszélyt képező elgondolás valóra váltását. Kontinensünk és más földrészek népeiben is bizakodást kelt az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere 1982 elején találkozni fog, s az is, hogy amerikai részről bizonyos készség mutatkozik a tárgyalásokra a SALT-folyamat továbbvitelérőL Az európai országokban nagy visszhangot keltett azok az elképzelések, amelyek Európa különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkoznak. Úgy véljük, hogy azok az erőfeszítések, amelyek atomfegyvermentes övezet létesítését célozzák Európa északi részén, a Balkánon és a Földközi-tenger térségében, támogatásra méltóak. A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának december elején tartott bukaresti ülése szerint a legcélszerűbb az lenne, ha minden