Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének heszéde a KGST XXXV. ülésszakán Szófiában (Részletek)

főtitkára, delegációink megbeszéléseket folytattak a belga, a finn, a nyugat-német szocialista, illetve szociáldemokrata pártok vezetőivel. E találkozók elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését a békét és a nemzetközi biztonságot, az egyetemes emberi haladást szolgáló tennivalók kérdéseiben. JÚLIUS LÁZÁR GYÖRGYNEK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKÉNEK BESZÉDE A KGST XXXV. ÜLÉSSZAKÁN SZÓFIÁBAN 2. (Részletek) Tisztelt Elvtársak! Tanácskozásunk olyan időszakban ült össze, amikor kommunista és munkáspártjaink országaink többségében már megtartották soros kongresszusukat, s azok meghatározták a szocialista építés következő évekre szóló feladatait. E nemzetközileg fontos események közül is megkülönböztetett figyelemben részesítette a világ az SZKP történelmi jelentőségű, XXVI. kongresszusát. Ez terjesen érthető. Az SZKP kongresszusai mindig olyan sorsdöntő kérdésekre adnak választ, amelyek nemcsak a szovjet népet, de az egész emberiséget is foglalkoztatják. így volt ez most is. Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs előadói beszédében ismertette a kongresszuson azokat a nagy horderejű javaslatokat, amelyek a nemzetközi légkör megjavítását, a fegyverkezési hajsza megfékezését, a béke és a biztonság ügyét, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fejlesztését hivatottak szolgálni. Egyetlen tárgyilagosan gondolkozó ember előtt sem lehet kétséges, hogy a szocialista országok népei békét akarnak, hogy a határozatik, amelyeket pártjaink kongresszusai elfogadtak, a béke és a társadalmi haladás programjai. Közös véleményünket és békeakaratunkat fejezi ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett legutóbbi felhívása is. Mindennek tükrében még szembeötlőbb, hogy a tőkésországok szélsőségesen reakciós körei a fegyverkezési hajsza mértéktelen fokozásával, a Szovjetunió és a szocialista országok elleni kirohanásokkal, a haladó mozgalmak megrágalmazásával arra tesznek kísérletet, hogy lerombolják az enyhülés éveiben elért eredményeket, visszaszerezzék elvesztett pozícióikat Igazságunk és erőnk tudatában meg vagyunk győződve, hogy a