Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének heszéde a KGST XXXV. ülésszakán Szófiában (Részletek)

világ haladó erőivel összefogva, sikerül gátat vetni e felelőtlen és veszélyes próbálkozásoknak. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzet, amely a tőkés világ válságának talaján bontakozott ki, kedvezőtlen befolyással van a gazdasági kapcsolatokra is. Ismét megszaporodtak azok a hidegháború korszakára emlékeztető ftszkriminációs és protekcionista intézkedések, amelyek lefékezik a különböző társadalmi rendszerű államok gazdasági kapcsolatainak azt a fejlődését, amely Helsinki után Ígéretesen kezdett kibontakozni. A Végrehajtó Bizottság beszámolója helyesen állapítja meg, hogy részben emiatt, részben más ismert okok miatt, tagállamaink számára is megnehezültek a szocialista építőmunka nemzetközi feltételei. Ilyen körülmények között különösen nagyra kell értékelni azokat az országainkban elért eredményeket, amelyekről a Végrehajtó Bizottság beszámolója hű képet ad. De éppen, mert nehezebb feltételek között végezzük munkánkat, mélyebben kell elemeznünk a tanulságokat is. Úgy vélem, igényelnünk kell, hogy Végrehajtó Bizottság erre a jövőben még több figyelmet fordítson. Hazánk gazdasági helyzetéről, terveinkről szólva a következő tájékoztatást adhatom önöknek. Az elmúlt évben fejeztük be ötödik ötéves tervünket. Noha a tervben kitűzött feladatok egy részét nem sikerült teljesíteni, a nemzeti jövedelem öt év alatt 17 százalékkal emelkedett, s ezt megbecsülést érdemlő eredménynek tartjuk, mert azok a kedvezőtlen világpiaci hatások, amelyekről a Végrehajtó Bizottság jelentése szól, — adottságainknál fogva - népgazdaságunkban fokozott mértékben jelentkeznek. Elsősorban a cserearányok nagy arányú, körülbelül 20 százalékot kitevő romlásának a következménye, de saját munkánk gyengeségeinek is része van abban, hogy bár a kivitel volumene lényegesen gyorsabban növekedett, mint a behozatalé, a külkereskedelmi mérlegben hiány keletkezett. Pártunk Központi Bizottsága 1978-ban mélyreható elemzés után, nagy fontosságú határozatban jelölte ki az egyensúly helyreállításának feladatait. Úgy foglalt állást, hogy a növekedés ütemét és a belföldi felhasználást az egyensúly követelményeinek alárendelve, a reálisan fenntartható szintre kell mérsékelni, ugyanakkor meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését, világpiaci versenyképességének javítását, a gazdálkodást befolyásoló közgazdasági viszonyokat pedig — ideértve a termelői és a fogyasztói árakat is — fokozatosan hozzá kell igazítani a megváltozott feltételekhez. Intézkedéseink nyomán és nagy erőfeszítések árán 1978 óta a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegesen csökkent, de az egyensúly tartós biztosításához még több év megfeszített munkájára van szükség. Pártunk 1980 márciusban megtartott XU. kongresszusa jóváhagyta és megerősítette az 1978-ban kialakított gazdaságpolitikai irányvonalát. Ennek megfelelően az 1981—1985. évekre szóló hatodik ötéves tervünk is — amelyet Országgyűlésünk a múlt év végén emelt törvényerőre — az intenzív fejlődési szakasz követelményeit állította előtérbe. Ebből adódik tervünknek az a karaktere, hogy viszonylag mérsé-