Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1979

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Nyilatkozat a KGST 30. évfordulójáról

kapcsolatban az ülésszak döntést hozott a jemeni félnek a KGST munkájában megfigyelőként történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy két- és sokoldalú alapon fejleszteni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államával. Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST és a Tanács tagállamai készek az összeurópai együttműködés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megállapodást kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok békeszerető politikája, kezdeményezése nagy jelentőségű a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a KGSTtagállamok kölcsönös együttműködése, barátsága és összeforrottsága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes kölcsönös megértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. 28 NYILATKOZAT A KGST 30. ÉVFORDULÓJÁRÓL Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének első szervezete a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és összeforrottságának megerősítését, a szocializmus és kommunizmus építésének ügyét szolgálja. Az elmúlt három évtizedben elért eredmények kiemelkedő jelentőségűek. Szembetűnő az ellentét a KGST-tagállamok sikerei és a tőkés világrendszer országainak helyzetét jellemző folyamatok között. A KGSTtagállamok nemzeti jövedelmének és ipari termelésének növekedési üteme az 1951—1978-as évek folyamán háromszor nagyobb volt, mint a fejlett tőkésországoké. Harminc évvel ezelőtt a KGST-tagállamok a világ ipari termelésének 18 százalékát állították elő, ma pedig mintegy egyharmadát. Akkor a világ nemzeti jövedelméből a részesedésük 15 százalék volt, ma 25 százalék. Jelenleg a KGST-tagállamok konkrét vívmányaikkal a gyakorlatban demonstrálják a szocialista rendszer fölényét. A vezető kommunista és munkáspártok tartós szövetsége az a megbízható politikai alap, amelyen a szocialista országok népei fejlesztik együttműködésüket, egyre szorosabban egyesítik erőfeszítéseiket a társadalmi élet valamennyi területén. Fáradhatatlan tevékenységük eredményekép-