Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1979

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Nyilatkozat a KGST 30. évfordulójáról

pen beteljesedett a nagy Lenin jóslata a nemzetek barátságáról és testvéri kapcsolatairól, amelyek a kölcsönös megértésen és kölcsönös bizalmon, az alapvető érdekek egyezésén és az önkéntes egyetértésen alapulnak. Az emberi együttélésnek a szocializmus által létrehozott új formái példát mutatnak az egész világ népeinek, szüntelenül nő hatásuk a nemzetközi helyzetre. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését, a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — valamennyi testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Komplex Program sikeresen teljesül. A KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előrelépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelmét és az ipari termelését. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST-tagállamok mélyülő tervezési együttműködése. A KGST előtt álló feladatok, a szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — a KGSTtagállamok párt- és kormányhatározatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a Komplex Programot konkretizálva és fejlesztve, meghatározzák az alapvető társadalmi-gazdasági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebbkörűen használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A Tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII. ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos új lépésnek tekinti a KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos igen fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamok azon szilárd el-