Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának interjúja a Le Monde c. francia lap számára

A nálunk alkalmazott árrendszer s az azzal egyidejűleg érvényesülő bérrendszer célja a gazdasági hatékonyság javításán túlmenően, a magyar nép elért életszínvonalának megszilárdítása és a további emelés feltételeinek megteremtése mind a termelésben, mind a fogyasztásban. — Mennyi időn belül határozhatja el Magyarország a valutájának konvertibilissé tételét? Az önök országa e téren „magányos lovas"-e a KGSTben? Nem jár-e a konvertibilitás azzal a kockázattal, hogy a magyar gazdagság a mostaninál jobban fog függeni a tőkésországok válságától? — Már az előző kérdésnél felvetődött — s így igaz — gazdaságpolitikai céljaink egyike, a valuta konvertibilissé tétele egy arra érett időpontban. Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak azonban jelenleg nem a valuta konvertibilissé tétele a fő kérdése. Az elmúlt években enélkül is jelentősen bővültek gazdasági kapcsolatain!?: a tőkésországokkal. Az együttműködés további szélesítésének és fejlesztésének sem a konvertibilitás hiánya a fő akadálya ma, hanem sokkal inkább bizonyos, jól ismert — s általunk gyakran kifogásolt —, alacsonyan megszabott beviteli kvóták, magas különvámok és más korlátozó intézkedések, amelyeket a tőkés partnerek, a Közös Piac döntései termékeinkkel szemben alkalmaznak. Valutánk konvertibilissé tételére csak akkor határozzuk el magunkat, amikor ennek belső és külső feltételei létrejönnek. Egyébként e tekintetben is úgy járunk majd el, mint a szocialista gazdasági integráció, a KGST-tagországok egyike. A nemzetközi együttműködés mai, kiterjedő szakaszában az egész szocialista gazdasági közösséget foglalkoztatják e kérdések. A KGST országai egymás között már jelentős intézkedéseket hoztak a valuták átutalásának és átváltásának bővítésére és egyszerűsítésére. A tőkés válság hatásáról: nagy külkereskedelmi forgalmunk miatt természetesen Magyarországra sem maradtak hatás nélkül a nemzetközi gazdasági életben végbement változások, de távolról sem lehet a tőkés válságtól való függésről beszélni. A szocialista tervgazdálkodás, a szocialista országokkal való elsődleges együttműködés teszi lehetővé, hogy — ha nagy erőfeszítések árán is, de — ellensúlyozni tudjuk a válság hatását, és biztosítani a gazdaság mértéktartó, ugyanakkor töretlen fejlődését, a lakosság életszínvonalának szolid, de rendszeres emelését. — Kívánatosnak látja-e a KGST-n belüli integráció fokozását? Ha igen, milyen mértékben és hogyan? — Válaszom egyértelmű: igen. A szocialista gazdasági integráció erőteljes fejlesztése ugyanis lehetővé teszi, hogy a tagországok — köztük Magyarország — erőforrásaikat a leghatékonyabban hasznosítsák, hazai lehetőségeiket a nemzetközi együttműködés révén megsokszorozzák. Ennek jelentősége a kialakult világgazdasági helyzetben tovább növekszik. A KGST-országokkal való együttműködésünkben egyre inkább előtérbe kerülnek a hagyományos külkereskedelmi kapcsolatokon túllépő termelési, tudományos és műszaki együttműködés korszerű formái is.