Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalása Bukarestben a KGST XXXII. ülésszakán. (Részletek)

dezésszükséglet kielégítése. A gépiparban — elsősorban a technológiai fejlődést biztosító ágazatokban — különösen szükség volna a szakosítás és kooperáció gyorsított ütemű kibontakoztatására, beleértve nemcsak a késztermékek, hanem a részegységek és alkatrészek szakosítását és kooperációját is. Ez gazdasági fejlődésünk és együttműködésünk egyik kulcskérdése. ... A célprogramokról szólva kiemelhető: Mind a KGST-országok közössége, mind a magyar népgazdaság további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőséget tulajdonítunk a jelenlegi ülésszakon elfogadásra kerülő hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításának. A célprogramok jelentőségét mindenekelőtt abban látjuk, hogy gazdagítják és megalapozottabbá teszik valamennyi KGST-tagállam, így a mi távlati tervezésünket is. Számunkra különös jelentősége van az energetikai és nyersanyag-célprogramnak, hiszen közismert, hogy hazai energia- és nyersanyagforrásaink korlátozottak. Szükségleteink kielégítésének érdekében ezért egyrészt jelentős erőfeszítéseket teszünk az energiahordozók és nyersanyagok hazai kutatása és termelésének fokozása érdekében, másrészt a felhasználás racionalizálásával és a termelési szerkezet átalakításával tovább kívánjuk csökkenteni termelésünk fajlagos energia- és anyagigényességét. Mindezek mellett azonban hosszú távon is importra szorulunk, és a behozatal növekedésének az 1980 utáni időszakban is meghatározó szerepe lesz szükségleteink fedezésében. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, ha igényeink kielégítésében támaszkodhatunk a KGST-országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval — folytatott együttműködésre. Érdekeltek vagyunk tehát az energetikai és nyersanyag-célprogram keretében olyan együttműködési intézkedések kidolgozásában és közös megvalósításában, amelyek erről az oldalról megalapozzák népgazdaságunk fejlődését. Az energetikai és nyersanyag-célprogram fontos részét képezik a kohászati, vegyipari, könnyűipari és egyéb nyersanyagokra vonatkozó alprogramok. Számos együttműködési intézkedésben érdekeltek vagyunk, hiszen ezekből a termékekből is zömmel vagy teljes egészében importra szorulunk. ... A mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogramról szólva : jelentősége számos területen nem kisebb az energia- és nyersanyag-célprograménál. ... A mezőgazdasági termelés növelésére, minőségi jellemzőinek javítására a magyar népgazdaságban az elmúlt két évtizedben közvetlenül és közvetve igen jelentős erőforrásokat fordítottunk. A mezőgazdasági célprogram keretében készek vagyunk további erőfeszítéseket tenni, de ennek feltételeit az érintett országokkal mielőbb kétoldalúan szükséges egyeztetni, mivel a korszerű mezőgazdasági termelés megteremtésének és továbbfejlesztésének eszközigénye esetenként eléri az alapanyag-termelés egyes ágainak fajlagos beruházási igényeit. A célprogramok kidolgozásával kapcsolatos eddigi tevékenységet elemezve arról szólhatunk, hogy az elkövetkezendő időszakban a fő figyelmet a megvalósítást biztosító feltételek kialakítására, a végrehajtást konkretizáló szerződések megkötésének előkészítésére kell összpontosítani. A