Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A KGST-tagállamok kormányfőinek nyilatkozata

magunk részéről, mivel érdekeltségünk igen nagy, készek vagyunk e mun­kában aktívan közreműködni. ... A közeljövőben az 1981—1985. évi tervek koordinálása döntő szaka­szába érkezik, igen fontos, hogy a célprogramokból adódó együttműködési feladatok a két- és sokoldalú tervkoordináció során napirendre kerülje­nek, és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének feltételei egyúttal be­épüljenek az országok népgazdasági terveibe. Ez annál is fontosabb, mivel a nyersanyagok, energiahordozók, mező­gazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint gépszükségletek kielé­gítésének mértéke döntően meghatározza gazdasági fejlődésünk lehetsé­ges dinamikáját. ... Az országaink között megvalósuló gazdasági együttműködésnek — a többi között — az az alapvető előnye, hogy az egyes tagállamok stabilan építhetnek rá, mint a fejlődés megalapozásának fontos nemzetközi fel­tételére. Ezen a téren nagy jelentőségűek azok a szerződések, amelyek öt évnél hosszabb időszakra szóló termelési együttműködést és kölcsönös áruszállításokat irányoznak elő. A magyar népgazdaság számára különös jelentőségűek azok az öt évnél hosszabb időszakra szóló szállítási szerző­dések, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk. A magyar—szovjet együtt­működésben jelenleg 47 hosszabb lejáratú államközi megállapodás van ér­vényben, s közülük 19 öt évnél hosszabb időszakra szól. Ezek a megálla­podások igen fontos szerepet töltenek be gazdaságunkban, és kedvezően befolyásolják a termelési szerkezet alakulását. Arra van szükség, hogy a stabilitás megőrzése mellett együttműködé­sünk rendszerének minden elemét alkalmassá tegyük arra, hogy növel­jük a gyorsan változó külső körülményekhez való alkalmazkodási képes­séget. .. . Gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének feladatairól szól­va: az együttműködéssel szemben támasztott követelmények megkívánják a közgazdasági eszközrendszernek, valamint a KGST külső kapcsolatai­nak továbbfejlesztését is. Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy tanácsko­zásunk tovább erősíti közösségünk gazdasági együttműködését, a célprog­ramokban körvonalazott együttműködési lehetőségek konkretizálása és megvalósítása új lehetőségeket tár fel a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásához. A KGST-TAGÁLLAMOK KORMÁNYFŐINEK 29 NYILATKOZATA A KGST XXXII. ülésszaka jóváhagyta az energia, fűtő- és nyersanyagok, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar területére vonat­kozó együttműködés hosszú távú célprogramjait. Ezek a programok a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak azon határozatai ér­telmében készültek, amelyek a Tanács tagállamai közötti gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére vonatkoz-

Next

/
Thumbnails
Contents