Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalása Bukarestben a KGST XXXII. ülésszakán. (Részletek)

fordítani. Ez egyrészt azzal függ össze, hogy a beruházások fajlagos költségei nőnek, másrészt abból ered, hogy erőforrásaink igen nagy hányadát olyan költséges feladatok kötik le, mint az energiabázis bővítése és az infrastruktúra korszerűsítése. Gazdasági fejlődésünk gondjainak megoldását egyrészt saját erőfeszítéseink fokozására, másrészt a KGST-országok közötti gazdasági együttműködés további fejlődésére alapozzuk. Központi Bizottságunk múlt év októberi határozata — amely jóváhagyta hosszú távú külgazdasági politikánk irányelveit, és ezzel összefüggésben meghatározta a termelési szerkezet fejlesztésének feladatait — hangsúlyosan kiemelte és megerősítette gazdaságpolitikánknak azt az eddig is követett vonalát, hogy népgazdaságunk fejlődésének alapvető tényezője a KGST-országokkal és ezen belül különösen a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés elmélyítése, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. Ezzel kapcsolatban rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST-országok közötti kereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését a jövőben is megőrizzük, sőt ha lehet, fokozzuk. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy külkereskedelmi forgalmunk a KGST-tagállamokkal az elmúlt két évben a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban előirányzottnál is gyorsabban nőtt. Kapcsolataink fejlesztésében azonban még sok a kihasználatlan tartalék. Teljesen helytálló az az igény, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, arra, hogy az új, korszerű termékek bevezetésében ne forduljanak elő zavaró késedelmek, s hogy több figyelmet fordítsunk a szállított áruk minőségével és választékával összefüggő, ma még gyakorta előforduló hiányosságok felszámolására. A jelenlegi ötéves időszakkal összefüggő feladatok megoldása mellett elő kell készítenünk kölcsönös forgalmunk további erőteljes bővítését a következő ötéves tervidőszakra. Ügy vélem, ez valamennyiünk számára fontos. ... A magyar népgazdaság alapvető törekvése, hogy termelési szerkezetét szelektíven — az együttműködés adta lehetőségek teljes kihasználásával — fejlessze tovább. Ennek velejárója, hogy a jövőben számos termék hazai előállítását meg kívánjuk szüntetni, és azokat az országaink közötti termelési együttműködés keretében, import útján tervezzük biztosítani. Nem kevésbé fontos feladat, hogy növeljük az olyan jó minőségű ipari és mezőgazdasági termékek termelését és exportját, amelyek a többi KGST-országban keresettek, fontos szükségleteket elégítenek ki. A szelektív fejlesztés, az integráció elmélyítésének útját kell járnunk azért is, mert csak így érhetjük el, hogy a lényegesen magasabb nyersanyag- és energiahordozó-árak mellett is javuljon a termelés gazdaságossága, amit ma egyáltalán nem mondhatunk kielégítőnek. A magyar népgazdaság szelektív fejlesztése megköveteli, hogy a nyersanyagok és energiahordozók importja mellett erőteljesen fokozzuk a feldolgozó ipari késztermékek behozatalát is a KGST-országokból. A termelés korszerűsítése szempontjából elsőrendű jelentőségű a gép- és beren-