Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalása Bukarestben a KGST XXXII. ülésszakán. (Részletek)
a haladó erők egységének erősítéséhez a nemzetközi imperializmus és reakció elleni harcban. Muammar Al-Kadhafi líbiai látogatásra hívta meg Kádár Jánost és Losonczi Pált. A magyar vezetők a meghívást köszönettel elfogadták. LÁZÁR GYÖRGYNEK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA BUKARESTBEN A KGST XXXII. ÜLÉSSZAKÁN 27 (RÉSZLETEK) ... Nagy megelégedéssel szólhatunk arról, hogy a KGST-országok gazdasági fejlődése — ahogyan ezt a Végrehajtó Bizottság beszámolója is meggyőzően szemlélteti — 1977-ben is töretlenül folytatódott. A növekedés üteme továbbra is magasabb volt, mint a tőkés országokban, a Közös Piac tagállamaiban elért növekedést például kétszeresen meghaladta. Fontos tény, hogy közösségünk országaiban az ipari termelés 1977-ben némileg meggyorsult növekedésében a munkatermelékenység emelkedésének volt döntő szerepe, összességében a mezőgazdaság is kielégítően fejlődik. Mindebben a szocializmust építő népeink erőfeszítései mellett nagy szerepe volt közösségünk tervszerűen összehangolt, internacionalista és kölcsönösen előnyös együttműködésének. Ennek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Kölcsönös külkereskedelmi forgalmunk •— s ez mindenekelőtt a Szovjetunió jelentős erőfeszítéseinek köszönhető — tovább bővült és változatlanul meghatározó szerepet tölt be gazdaságaink tervszerű fejlődésében ... Pártunk Központi Bizottsága ez év áprilisában megtárgyalta a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét, és ezen belül kiemelt figyelmet fordított a gazdasági építőmunka kérdéseire. A Központi Bizottság figyelemre méltó eredménynek minősítette, hogy népgazdaságunk fejlődésében — a lényegesen nehezebbé vált külső és belső feltételek közepette is — sikerült megtartani az ötéves tervben meghatározott irányvonalat. 1976-ban — főleg a mezőgazdaságot sújtó szárazság miatt — a tervezettnél lassúbb volt ugyan a fejlődés, és jelentős nemzetijövedelem-kiesés következett be, de 1977-ben az elmaradás jelentős részét nagy erőfeszítés árán sikerült pótolni. Ilyen módon a legfőbb területeken elértük vagy megközelítettük az ötödik ötéves terv időarányos előirányzatait. Mindebben jelentős szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére hazánkban kibontakozott szocialista munkaversenynek. A Központi Bizottság ráirányította a figyelmet gazdaságunk hatékonysági problémáira, arra, hogy előrehaladásunk e téren nem kielégítő. Fennálló nehézségeinknek, hazai munkánk fogyatékosságai mellett az a fő oka, hogy a világpiaci körülmények számunkra a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Ehhez járul, hogy a hatékonyság javítását és a termelési szerkezet fejlesztését szolgáló jelentős beruházásokra a szükségesnél és esetenként a tervezettnél is csak kisebb összegeket tudunk