Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1977

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának interjúja a Frankfurter Rundschau számára

— Sohasem állítottuk, hogy Magyarországon mindenki mindenben egyetért. Természetesnek tartjuk, hogy vannak, akik bizonyos kérdésekben nem, vagy csak részben értenek velünk egyet. Különvéleménye bárkinek lehet, egy feltétellel: törvényeinket tartsa tiszteletben. Közéletünk fórumain meghallgatjuk az emberek véleményét, s azt politikai döntéseinknél messzemenően figyelembe is vesszük. Valóban igaz az, hogy a mostani kiegyensúlyozott, nyugodt belpolitikai helyzethez hosszú út vezetett. Bonyolult körülmények között — nagy megrázkódtatás, történelmi megpróbáltatás után — kezdtünk hozzá a munkához, a múlt nehézségeinek leküzdéséhez. De tanultunk saját kárunkból, s amit megtanultunk, azt nem is felejtjük. Abból indultunk ki, s ezt ma is valljuk, hogy az eredményes munka legfontosabb feltétele a párt és a nép közötti kölcsönös bizalom megteremtése és fejlesztése. Az egyes kérdések megoldásában, a szocialista építés ütemének meghatározásában figyelembe vesszük, hogy csak olyan célokat tűzhetünk ki magunk elé, amelyeket a közvélemény nagy többsége megért és meggyőződéssel támogatni tud. Az utóbbi két évtizedben igyekeztünk elkerülni az elkerülhető megrázkódtatásokat, s szüntelenül azon munkálkodunk, hogy a szocializmus gyakorlata jó legyen az egész népnek, s azon belül minden egyes embernek, az ország minden állampolgárának, így és ezért kovácsolódott össze népünk szocialista nemzeti egységbe, fog össze világnézetre való tekintet nélkül minden haladó, hazáját szerető, alkotni és a közösségért munkálkodni kész erő. A több mint húsz évvel ezelőttihez képest a helyzet nálunk valóban gyökeresen megváltozott. Ehhez megfontoltság, türelem és nagyon sok munka kellett. Ez alatt az idő alatt a párt, az ország vezetése is végezte a dolgát, de a fejlődésért az elismerés a magyar munkásosztályt, a szocialista útra lépett magyar parasztságot, a nagy felelősséget tanúsító magyar értelmiséget, népünket illeti. Ma a magyar nép — együtt a kommunizmust és a szocializmust építő országok népeivel — következetesen halad előre a maga választotta úton, a fejlett szocialista társadalom építésének útján. — Az eurokommunizmus megjelenésével úgy tetszik, hogy a szocializmus építésében való saját nemzeti út jogosultságának, illetve a nemzetközileg kötelező törvényszerűségek elsőbbségének kérdése új szakaszba lépett. Legutóbb olaszországi látogatása után hogyan ítélte meg ön az eurokommunizmust és annak jelentőségét a kommunizmus további fejlődésére? — Olaszországi látogatásom nem változtatott azon a véleményemen, amely bennem a mostanában divatos „eurokommunizmus" kifejezésre vonatkozóan kialakult. Az „eurokommunizmusnak" nevezett jelenséggel kapcsolatban világosan látható, hogy vannak a munkásmozgalommal szemben ellenséges tényezők, amelyek ezt a fogalmat szeretnék arra felhasználni, hogy egyes nyugat-európai kommunista pártok és a Szovjetunió, a szocialista országok kommunista pártjai közé éket verjenek. Mindent meg kell és meg is fogunk tenni, hogy ez a szándék meghiúsuljon.