Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1977

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának üléséről

kapcsolatok, kontaktusok. Előrehaladt az európai tanácskozás záróokmá­nya végrehajtásának folyamata. Ezt az előrehaladást minden módon erő­síteni és szélesíteni kell. Az ülés résztvevői méltatták azt a nagy érdeklődést, amellyel a Politikai Tanácskozó Testület nyilatkozatában tett javaslatokat fogadták, így a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a leszerelésre, az Európa egy­mással szemben álló katonai csoportosulásokra osztottságának megszün­tetésére vonatkozó javaslatokat, illetve ezzel összefüggésben azt a javas­latot, hogy az európai értekezleten részt vett államok kössenek szerződést arról, hogy elsőként nem alkalmaznak atomfegyvert egymás ellen, továb­bá nem tesznek olyan lépéseket, amelyek a meglevő katonai-politikai cso­portosulások és szövetségek kibővítéséhez vagy újabbak létrehozásához vezethetnek. Megerősítették olyan konkrét intézkedések mielőbbi megté­telének szükségességét — ezek az intézkedések fontos tényezővel járul­nának hozzá a záróokmány azon rendelkezéseinek megvalósításához, ame­lyek a katonai szembenállás csökkentését és a leszerelést célozzák —, ame­lyek a politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság erősítésére hivatot­tak Európában. Az ülés résztvevői síkraszálltak amellett, hogy ezeket az intézkedéseket a gyakorlatban vizsgálja meg valamennyi érdekelt állam, és ők maguk is ilyen irányban fognak tevékenykedni. Megállapították, hogy ma már érdemben kezdenek foglalkozni azzal a Szovjetunió által előterjesztett és az adott ülésen képviselt összes többi ál­lam által támogatott javaslattal, hogy tartsanak európai államközi érte­kezleteket a környezetvédelem, a közlekedés és az energetika területén való együttműködés témájában. E tekintetben hasznos volt ennek a kér­désnek a megvitatása az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának leg­utóbbi ülésszakán. Az ülésen ugyancsak megállapították, hogy érdeklő­dés mutatkozik az európai gazdasági együttműködés más kérdéseivel fog­lalkozó találkozók esetleges megtartása iránt is. Államaiknak attól a törekvésétől vezérelve, hogy az európai béke meg­erősítésének és az európa^ együttműködés fejlesztésének érdekében mun­kálkodjanak, az ülés résztvevői vélemény- és információcserét folytattak azokról a kérdésekről, amelyek az európai értekezleten részt vett államok­nak a külügyminisztereik által megbízott képviselői közelgő belgrádi ta­lálkozójával függnek össze. Az ülés résztvevői leszögezték, hogy a június 15-én Belgrádban meg­nyíló előkészítő találkozón, a záróokmánnyal összhangban, az idén őszre tervezett érdemi találkozó időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről kell döntéseket hozni. A legfőbb figyelmet a mi­niszterek az érdemi találkozó feladataira fordították. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a belgrádi találkozónak a jövő­be kell mutatnia, s legyen meghatározója ennek a tanácskozásnak az euró­pai békéről, biztonságról és együttműködésről való gondoskodás. Az ülé­sen képviselt államok abból indulnak ki, hogy a belgrádi találkozó az ál­lamok és a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom megszilárdítására hivatott, s a találkozó egész munkájának konstruktív jelleget kell öltenie. A találkozóra az a feladat vár, hogy elemezze a helsinki elvek és megálla­podások megvalósításának pozitív tapasztalatait, s egyetértésre jusson a

Next

/
Thumbnails
Contents