Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma (Berlin, 1976. június 29-30.). Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért

fasiszta harca új szakaszához érkezett. Portugáliában megdöntötték a fasiszta rendszert. Az országban harc folyik a mélyreható demokratikus és társadalmi átalakításokért. Görögországban megdöntötték a fasiszta diktatúrát. Spanyolországban a monarchia, az európai fasizmus utolsó védőbástyájának örököse, valamennyi antifasiszta és demokratikus erő növekvő és egységes oppozíciója ellenében megpróbálja folytatni a francoizmust. Az egész tőkés Európában szélesedett a dolgozók, a haladó erők mozgalma; ezek az erők a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet minden területén demokratikus átalakításokra törekszenek. A konferencia résztvevői üdvözlik a vietnami nép történelmi győzelmét, Laosz és Kambodzsa népeinek győzelmét, amelyet az imperialista agresszorok és a belső reakció felett arattak. Ezek nemzetközi jelentőségű győzelmek; azt bizonyítják, hogy nincs olyan erő, amelyik meg tudná törni a népek szabadságvágyát és függetlenségi törekvését. Fontos hozzájárulás a béke és a biztonság ügyéhez, hogy a portugál gyarmati háború befejeződött, és Bissau-Guinea, Mozambik, Sâo Tomé és Principe, a Zöld-foki-szigetek és Angola népei kivívták a nemzeti függetlenséget — ez közelebb hozza a fajüldöző rezsimek megdöntését DélAfrikában —, valamint hogy a többi felszabadító mozgalom harcol a gyarmatosítás teljes felszámolásáért. Jelentősen hozzájárul a nemzetközi biztonság megszilárdulásához és a szocializmus pozícióinak erősödéséhez a Kuba elleni imperialista blokád összeomlása, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése és az, hogy egész sor ország normalizálta vele kapcsolatait. Mindez az antiimperialista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának az eredménye. A szocialista országok — fejlődésük, a szocialista társadalom természetéből fakadó és a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló folyamatos gazdasági növekedésük alapján a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló és a nemzetközi kapcsolatokat egyre jobban befolyásoló külpolitikájuk eredményeként — kiemelkedő szerepet töltenek be egy új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbfejlesztésében. Befolyásos nemzetközi erővé váltak azok a népek, amelyek kivívták szabadságukat és függetlenségüket. Az el nem kötelezett országok mozgalma — amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége — ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. Tevékenyen hozzájárul a békéért, a biztonságért, az enyhülésért, az egyenjogúságon alapuló együttműködésért, a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok igazságos rendszerének megteremtéséért folytatott küzdelemhez, az imperializmus, a gyarmati rendszer, a neokolonializmus, az uralkodás és a kizsákmányolás minden formája elleni harchoz. A tőkésországokban növekszik a munkásosztály és más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, ezek síkraszállnak a békéért és a népek együttműködéséért, fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Növekvő erővel fejlődik ezekben az országokban az a harc, amelyet a munkásosztály — a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek, a társadalmi haladás és az egész nemzet érdekeinek kifejezője — vív,