Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének interjúja az NDK-beli Horizont című lap számára

Hasonlóan jó eredményeket értünk el a mezőgazdaság fejlesztésében is. Szocialista nagyüzemeinkben széles körben meghonosodtak az iparszerű termelési formák, bővült a technikai felszereltség, a nagy hatékonyságú kémiai anyagokkal való ellátás. Magasan kvalifikált szakemberek ezrei álltak munkába, meggyorsult a tudományos eredmények hasznosítása, javult a szervezettség. Mindezek eredményeként a mezőgazdaság termelése az előző öt évhez képest 18 százalékkal — a tervezettnél nagyobb mértékben — növekedett. Kenyérgabona- és kukoricatermesztésünk hozamai megközelítették a nemzetközi élvonalat, és az átlagosnál jobb eredményeket értünk el a sertés- és baromfitenyésztés területén is. Mezőgazdaságunk a hazai igények kielégítése mellett komoly részt vállalt az export bővítésében is. Az elmúlt öt évben is maradéktalanul megvalósult pártunk gazdaságpolitikájának az a sarkalatos tétele, hogy a szocialista építésnek együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelésével. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme — terveinkkel egyezően — 26 százalékkal, a reálbér pedig 18 százalékkal növekedett a negyedik ötéves terv éveiben. A tervezettnél több, mintegy 420 000 lakás került átadásra, ez egyben azt is jelenti, hogy megvalósult a 15 évvel ezelőtt elhatározott egymillió lakás felépítése. Nagyarányú szociálpolitikai programot hajtottunk végre. Ennek keretében emeltük a családi pótlékot, számottevően bővítettük a gyermekintézmények hálózatát, állampolgári joggá tettük az ingyenes egészségügyi ellátást. Új társadalombiztosítási törvényt alkottunk, korszerűsítettük a nyugdíjtörvényt, mindezzel jobb életfeltételeket teremtettünk az idős emberek számára. Nagy figyelmet fordítottunk a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítására. Egész társadalmunk egyetértő helyesléssel fogadta azokat az intézkedéseket, amelyeket a népesedési helyzet javítására határoztunk el. Röviden szólva, ilyen és hasonló tények jellemzik az elmúlt öt évben végbement fejlődést. Eredményeinket azért is nagyra becsüljük, mert terveink megvalósítása közben nem várt nehézségekkel is szembetaláltuk magunkat. Mindenekelőtt azokra a kedvezőtlen hatásokra és veszteségekre gondolok, amelyek a tőkés világgazdaság válságának következményeként érték népgazdaságunkat. Ebben a helyzetben a követelmények szigorúbbá váltak, és kritikusabb megvilágítást kaptak munkánk még meglevő fogyatékosságai is. A gondos elemzés azonban azt is feltárta, hogy szocialista gazdaságunk igen nagy tartalékokkal rendelkezik, és minden lehetőséggel rendelkezünk ahhoz, hogy továbbra is biztosítani tudjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését. Ami az előttünk álló feladatokat illeti, a következő öt évre — minden körülményt mérlegelve — reális, de erőfeszítésre késztető tervet dolgoztunk ki. Azt tervezzük, hogy a nemzeti jövedelmet 30—32 százalékkal, az ipari termelést 33—35 százalékkal, a mezőgazdaság termelését pedig 16— 18 százalékkal emeljük öt év alatt. Amint az előzőekben már utaltam rá, tervünk megalapozásában fontos szerephez jut a szocialista országokkal való együttműködés tervszerű fejlesztése. Az elkövetkező öt évben a kölcsönös áruforgalom növelését irányoztuk elő. Részt veszünk az energia- és nyersanyagforrások bővítését