Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének interjúja az NDK-beli Horizont című lap számára

szolgáló közös beruházásokban. A szocialista országokkal megvalósuló együttműködés mellett a kölcsönös előnyök figyelembevételével növelni kívánjuk külkereskedelmünket a tőkésországokkal és különösen a fejlődő világ országaival. A XI. kongresszus határozatainak útmutatását követve tervünk a gaz­dasági hatékonyság javítását állítja a feladatok középpontjába, vagyis a gazdasági növekedést, a társadalmi szükségletek kielégítését a munka ter­melékenységének fokozásával és a ráfordítások csökkentésével kell meg­alapoznunk. Ehhez többek között az szükséges, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az átlagosnál gyorsabban növeljük a magas műszaki színvonalat képviselő gazdaságos termékek előállítását, gazdasá­gunk exportképességét, erőteljesen fokozzuk a munka szervezettségét, teljesebben használjuk ki belső tartalékainkat és a szocialista integráció­ban rejlő nagy lehetőségeket. Tervünk az előző öt évhez mérve szerényebb, de megalapozott és biz­tosított életszínvonal-növelést irányoz elő. Lehetőségeinket számba véve a lakosság egy főre jutó reáljövedelmét 18—20 százalékkal fogjuk növel­ni, és — mint eddig — megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a munkások, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások reálbérének, munka- és életkörülményeinek folyamatos javítására. A lakáshiány csökkentése cél­jából újabb 430—440 000 lakás felépítését irányoztuk elő. Jelentősen bő­víteni fogjuk a szociális ellátás — különösen a gyermekes családokról és az időskorúakról való gondoskodás — anyagi alapjait. Fejleszteni fogjuk az egészségügyi és az oktatási hálózatot és mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek a lakosság igényeinek teljesebb kielégítéséhez szükségesek. Vázlatosan ezek azok a legfontosabb feladatok, amelyek megvalósításá­hoz új ötéves tervünk indulásakor hozzákezdtünk. ön tevékenyen részt vett a Magyar Népköztársaság tervezési rendszeré­nek továbbfejlesztésében, és mint — ha szabad így mondani — a szocia­lista gazdasági tervezés neves szakértője, rendkívüli személyes tapasz­talatokkal rendelkezik. Az ön véleménye szerint milyen súlyt kap a szocialista tervgazdálkodás a szocialista gazdasági integráció folyamatá­nak célratörő és hatékony folytatásában? Országaink közös történelmi tapasztalata, hogy a szocialista társadalom építése elképzelhetetlen a tudományosan megalapozott tervezés megvaló­sítása és szüntelen fejlesztése nélkül. Aligha szorul bizonyításra, hogy a szocialista országok egymás közötti és sokoldalú gazdasági együttműködésének megvalósításában is kulcssze­repe van a nemzeti terveken alapuló tervkoordinációnak, és meghatározott ágakban vagy termékekben az együttes tervezésnek. A KGST-ben meg­valósuló együttműködés méreteiben és tartalmában a kezdet óta nagy fej­lődésen ment keresztül, és napjainkban is szüntelenül új elemekkel gaz­dagodik. Mind nagyobb teret kapnak az egyszerű kereskedelmi formákat túllépő termelési együttműködési megoldások, mint a szakosítás, a specia­lizáció, a közös vállalkozások stb. Mindez az országok intézkedéseinek tu­datos és tervszerű összehangolását kívánja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents