Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ-Közgyűlés 28. ülésszakán

hetne a politikai légkör javításában azzal is, hogy növelné a bizalmat az együttműködés lehetőségei iránt a kis államokban is. A gazdasági következmények természetesen csak fokozatosan jelentkez­nek. Először is annak arányában, ahogyan az öt atomhatalom közeledik egymáshoz, majd abban, ahogyan a többi ország követi a Biztonsági Ta­nács öt tagjának példáját. A javaslat azonban már önmagában is mutatja, hogy milyen mértékben enyhül a nemzetközi politikai feszültség, olyan mértékben lehet gondolni a fegyverkezési költségek felszabadítására és az égető nemzetközi gazdasági problémák, egyes vidékeken az embereket sújtó megélhetési kérdések megoldására. Alapvető jelentőségű a kérdés: Ez a mostani enyhülés tartós-e, vagy át­meneti. Ha átmeneti, akkor máris készülni kell az új összeütközésekre, ahogy ez a Közel-Keleten történik. A magyar kormány, figyelemmel a je­lenlegi nemzetközi helyzet alapvető tényezőire és azokat összevetve a mos­tani eseményekkel, úgy véli, hogy tartós javulásra készülhetünk fel a nemzetközi helyzetben, beleértve a közel-keleti helyzetet is. Az enyhülés tartóssá tehető jellegét mutatja tulajdonképpen a jelenlegi általános és a Közel-Keletre vonatkozó vita is. Csak néhány olyan beszéd hangzott itt el, amelyek nem tükrözik a nemzetközi viszonyok javításának szándékát. Ezek közül csak egyet tartok szükségesnek megemlíteni, főleg mivel úgy vélem, hogy az ilyen negatív beszédeknek a tartalmából néhány igen pozi­tív következtetést lehet levonni. Van olyan kínai mondás, hogy minden rosszban van valami jó. A kínai delegáció vezetője egyetlen javaslatot sem tett beszédében a nemzetközi helyzet tényleges javítására, az országok együttműködésének fejlesztésére, a fejlődő világ gondjainak megoldására. Lecsepült mindent, amit ma ja­vulásnak lehet nevezni. Javulásnak, ha valaki emberséges módon nézi a világhelyzetet. Felmagasztalt mindent, ami ma rossz a világhelyzetben. A végén követelte az ENSZ hatékonyabbá tételét és kifejezte, hogy az a két év, amely Kína ENSZ-jogainak helyreállítása óta eltelt, a kínai dele­gációt nagyon kiábrándította. A Magyar Népköztársaság azok közé az or­szágok közé tartozik, amelyek itt ebben a teremben évek óta következete­sen érveltek az ENSZ-szervek által Kína ellen hozott határozatok érvé­nyesítése ellen. Ebben a vonatkozásban mi mindig Kína mellett álltunk. Különös, hogy most ez a Kína követeli válogatás nélkül az ENSZ-hatá­rozatok érvényesítését. Ügy gondolom, hogy Kína képviselőjének el kel­lene olvasnia az ENSZ Kína-ellenes határozatait. Mint a Biztonsági Ta­nács állandó tagja, a kínai delegáció a vétójoggal élve mindmostanig aka­dályozza Banglades tagságának elismerését, de itt, a Közgyűlésen a vétó­jogot biztosító Alapokmány revideálása mellett lép fel. Az elmúlt két év valóban sokakban okozott csalódást, főként azért, mert ezalatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja intrikán kívül még egyetlen gondolatot sem tett le ennek a világszervezetnek az asztalára. Erről a jegyzőkönyvek tanúskodnak. A jegyzőkönyvek arról is tanúskodnak, hogy a Magyar Népköztársaság az elmúlt hosszú évek során mindig együtt volt itt azokkal az országokkal, amelyek Kína ENSZ-jogainak rendezésén fára­doztak. A fáradozást siker koronázta, A Kínai Népköztársaság delegációja itt van az ENSZ-ben. A keserű tapasztalatok ellenére sem sajnáljuk, amit

Next

/
Thumbnails
Contents