Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ-Közgyűlés 28. ülésszakán

a Kínai Népköztársaságért tettünk. Ez indokolt, mert biztosak vagyunk, hogy ennek a két évnek a keserű tapasztalatai előbb-utóbb átmeneti jelenségnek bizonyulnak és Kína építő tagja lesz az Egyesült Nemzeteknek. Egyébként általában azok becsülik le a nemzetközi viszonyok mai javulását, akik semmit sem tettek a javításért, és abban a naivitásban élnek, hogy nekik hasznuk lesz a nemzetközi feszültségekből. Az ilyen negatív megnyilatkozások a nemzetközi viszonyok javulása ellen nem tudnák ténylegesen befolyásolni a Közgyűlés munkáját. Ebben a rosszban ez a jó. A világhelyzet javítására irányuló törekvés — a KözelKeleten, Ázsiában, Latin-Amerikában és Európában — olyan erős és általános, hogy az idejétmúlt állásfoglalások mellett elhalad a Közgyűlés. Hogy ezt miért mondom, annak mélyre nyúló okai vannak. Olyanok ma a nemzetközi erőviszonyok, olyan végzetesek a fegyveres konfliktusok következményei, hogy ma társadalmi viszonyaitól függetlenül minden ország közös érdeke a nemzetközi együttműködés feltételeinek a javítása. Ez a felismerés természetesen csak fokozatos úton tud általánossá válni, és előbb az akadályokat kell eltávolítani. Kétségtelen, hogy a felismerés kezdeményezője a Szovjetunió. Távolabbi példát is lehetne idézni a Szovjetunió és a szocialista országok történetéből, de mivel a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1971-ben tartott XXIV. kongresszusa foglalta össze a legátfogóbban a jelenlegi helyzetben szükséges világpolitikai lépéseket, ezért főként erre utalok. Ez pártkongresszusi állásfoglalás, de a benne összefoglalt békeprogramban ma már a világ nagyon sok országa részes, függetlenül társadalmi viszonyaitól. Világos ebből a szovjet béketervből, hogy a Szovjetunió minden nehézség ellenére következetesen akarja javítani viszonyát minden országgal és nemzetközi együttműködése révén közre akar működni a termonukleáris háború veszélyének végérvényes elhárításában. Az Amerikai Egyesült Államok új külpolitikai kezdeményezéseivel szintén azt hirdeti programjának, hogy a konfrontációk után a konzultációk útjára kell lépni. Franciaországnak történelmi szerepe van abban a felismerésben, hogy a második világháborút követő hidegháborús korszak után meg kell nyitni a független országok együttműködésének időszakát a különböző rendszerű országok között. Az európai Európa jelszava francia meghatározás volt és új történelmi szükségességet fejezett ki. Ha az Egyesült Királyság figyelme ki tud majd terjedni a „Kis Európával" való problémázásból az európai Európára és általában a mai nemzetközi élet legfontosabb kérdéseire, annak nemcsak az Egyesült Királyság látja majd hasznát, hanem mi is mindannyian. A Kínai Népköztársaság népe most éli először egységes nemzeti keretben életét. Idő kérdése csak, hogy Tajvan is megtalálja útját az anyaországgal való viszonya rendezésének. A Kínai Népköztársaság hatalmas tömegei felemelkedésének és felvirágzásának követelményei a Kínai Népköztársaságot is érdekeltté teszik a nemzetközi viszonyok javításában. A Biztonsági Tanács öt állandó tagjával kapcsolatban kívántam ezeket elmondani. Egyrészt, mert az ENSZ jövője szempontjából együttműködésük sorsdöntő, másrészt azért, mert egyébként a két német állam, India, Japán és más országok érdekeltségéről külön-külön már szóltam. 162