Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Fock Jenő miniszterelnök nyilatkozata az MTI-nek a KGST 27. ülésszakáról

Milyen kérdéseket tart legfontosabbnak Fock elvtárs az ülésszak vitáiból? Nagyon fontos az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinációjának előkészítése. Bár még 1973-at írunk, de a tervek összehangolását már most erőteljesen elő kell készítenünk. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kell különös figyelmet fordítani, amelyek megoldása jelentősen befolyásolja a KGST-országok népgazdaságának tervszerű, arányos és biztonságos fejlődését, a gazdasági hatékonyság növelését. A magyar népgazdaság fejlődését jelentősen befolyásolja az alapvető nyersanyag-, fűtőanyag- és az energiaszükségletek kielégítése. Ezt csak a baráti országok segítségével, velük szoros együttműködésben tudjuk megoldani. Természetesen hasonló gondjai más KGST-országoknak is vannak, ezért érthető, hogy a nyersanyag- és energiagondok megoldására minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk már a tervkoordináció előkészítő szakaszában. Kézenfekvő, hogy a közös gond megoldásából minden KGST-országnak ki kell vennie a részét. Azok az országok, amelyek jelentős energiaforrásokkal rendelkeznek, segítik a hiánnyal küzdőket, másoknak viszont — amelyek természetes energiaforrásokkal nem, vagy csak kevéssel rendelkeznek — az energiakitermelés és -szállítás korszerűsítésében kell nagy szerepet vállalniuk. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a tagországok földgáz- és kőolajellátásának problémáira és megbízást adott arra, hogy a következő hónapokban gyorsított ütemben tisztázzák a felmerült megoldási lehetőségeket. Mindezek mellett szükség van az atomenergia felhasználására. Nem lehet csak a Szovjetuniótól várni, hogy mindannyiunk számára gyártson és szállítson. Nagyon komolyan meg kell vizsgálni nekünk is, mit tudunk szállítani, hogy gyorsabban és több atomerőmű épülhessen. A magyar ipar a gáz- és olajvezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és automatikákból korszerű gyártmányokkal rendelkezik. Bejelentettük, hogy további fejlesztést kívánunk végrehajtani, figyelembe véve a baráti országok szükségleteit is. A nyersanyag- és energiaproblémák mellett ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a tervkoordináció során a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére a feldolgozó iparágakban, amelyek szerkezetének kialakításánál kölcsönösen alkalmazkodnunk kell egymás igényeihez. A tervek koordinációja a KGST-országok gazdasági együttműködésének alapvető módszere, amelyet a változó körülményeknek megfelelően szüntelenül fejlesztenünk kell. Ez vezette az ülésszakot, amikor elhatározta, hogy a népgazdasági tervekbe szervesen be kell építeni azokat az intézkedéseket, a közös szállításokból és vállalkozásokból eredő kötelezettségeket, amelyeket a KGST-országok a Komplex Program értelmében előirányoznák. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari együttműködés fejlesztésének jelentősége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatározó szerepe van az általános gazdasági fejlődésben, döntően befolyásolja valamennyi népgazdasági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST-országok közötti gépipari együttműködés előrehaladá-