Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - A KGST-országok gazdasági integrációjának komplex programja

Ennek érdekében a KGST-tagállamok az alábbiakban állapodtak meg: 1. Az alapvető gazdaságpolitikai és tudományos-műszaki politikai kérdésekről folytatott kölcsönös konzultációknak különösen azokat a problémákat kell érinteniük, amelyek ezeknek az országoknak a kölcsönös kapcsolataiban jelentősek. Ide tartoznak a szociális-gazdasági és a tudományos-műszaki téren kitűzött, az e konzultációban részt vevő minden egyes országban napirendre kerülő fő célok és feladatok, ezek megoldásának szakaszai, valamint olyan problémák, amelyek megoldása az érdekelt országok véleménye szerint túlnő az egyes KGST-tagállamok lehetőségeinek a keretein. 2. A KGST-tagállamok a gazdasági és tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseiről a kölcsönös konzultációkat a KGST keretében sokoldalúan és az érdekelt országok között kétoldalúan, az általuk egyeztetett formában és módon tartják meg. A kölcsönös konzultációk problémáit és kérdéseit az érdekelt KGST-tagállamok egyeztetés alapján határozzák meg. A kölcsönös konzultációk megtartásának szintjét az országok a vizsgált kérdések jellegének és tartalmának figyelembevételével állapítják meg. 3. A kölcsönös konzultációk tartalma a többi között a következő lesz: 3.1. A gazdaságpolitika és a tudományos-műszaki politika fő irányai és eszközei, amelyek meghatározzák a kölcsönös együttműködés alakulását a legfontosabb termelési ágazatokban és a népgazdaság egyéb területein. 3.1.1. A KGST-tagállamok, valamint a szocialista országok közössége gazdasági fejlődésének azok az alapvető tendenciái, amelyeket figyelembe vesznek az egyes országok gazdasági fejlődése fő gazdaságpolitikai feladatainak meghatározásánál. 3.1.2. Együttműködés a tudományos-műszaki politikában : a tudományosműszaki haladás legfontosabb irányai, a tudományos-műszaki káderek képzése, és intézkedések a tudomány és a technika vívmányainak a KGSTtagállamok népgazdaságában történő felhasználására; a korszerű technika legfontosabb ágaiban megvalósuló tudományos-műszaki kutatások koordinációjának, kooperációjának és együttes elvégzésének kiszélesítése. 3.1.3. A KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági politikájának fő irányai: a gazdasági fejlődés hosszú távú koncepciói, beleértve a beruházásoknál követendő alapvető irányokat; az anyagi termelés legfontosabb ágazatainak fő fejlesztési irányai, beleértve a fűtőanyag-energetikai és nyersanyagtermelő ágazatokat; a munkaerő felhasználásában, valamint a munka anyagi ösztönzésében, a belső pénzügyi és a hitelezési kérdésekben, továbbá az árképzésben előirányzásra kerülő változások és intézkedések. 3.1.4. A népgazdaság tervezési és irányítási rendszereinek tökéletesítése a KGST-tagállamokban, figyelembe véve a kölcsönös gazdasági kapcsolatok szélesebb körű fejlesztését szolgáló feltételek biztosításának szükségességét. 3.2. A KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttmű-