Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlés 26. ülésszakán

nére javulás itt is van. Az arab népek ügyének igazságát a világ népei ma jobban értik, mint 1967-ben. A Biztonsági Tanács 242. számú határozatának az érvényesítésében — figyelembe véve minden érdekelt eddig kifejtett véleményét — a következő képzelhető el : a) Olyan átmeneti megoldást valósítani meg a Szuezi-csatorna megnyitása érdekében, amely magában foglalja Izrael készségének kifejezését arra, hogy csapatait az elfoglalt területekről kivonja. b) Amint az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke javasolta, hogy a Szuezi-csatorna keleti oldalán átmenetien az izraeli megszállók helyett ENSZ vagy más békefenntartó erők vegyék át az adminisztrációt, ugyanígy c) az 1967-es háborúban megszállt minden más terület adminisztrálását ugyanilyen erők vegyék át az összes kérdések megtárgyalásának befejezéséig. A nemzetközi viszonyok javulásának számos jelét tapasztaljuk tehát ezen a közgyűlésen. Azt is tudjuk azonban, hogy a javulás folyamata számos akadályba ütközik és számos politikai tényező dolgozik a javulás folyamatának megállítására és visszafordítására. Mivel azonban ennek a közgyűlésnek az általános vitája a jó reménység és nem a szemrehányások jegyében folyik, most ezeknek az akadályoknak és visszahúzó törekvéseknek a részletezésébe nem szeretnék belebocsátkozni. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a következő alapelvek vezetik: 1. Amint az ország belső életében a nép alapvető javát kívánjuk szolgálni, úgy külpolitikánkban minél kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani a nép számára. 2. Mivel népünk és minden nép jövője alapvetően összefügg a termonukleáris háború elhárításának lehetőségével, ezért mi részt veszünk minden nagy nemzetközi együttműködésben, amely a termonukleáris háború veszélyének elhárítására irányul. 3. A helyi konfliktusok is nagy háborúkhoz vezethetnek, ezért támogatunk minden mozgalmat, amely az agresszió felszámolására irányul. 4. A Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek megfelelően a nagy nemzetközi együttműködésekért dolgozunk. Készek vagyunk részt venni minden tárgyalásban — így az európai biztonsági rendszer kidolgozásában —, amely feleslegessé teheti a katonai szövetségi rendszereket. Amíg azonban a NATO képviselői erre nem hajlandók, védelmi katonai szervezetünket erősítjük. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa olyan intézmény, amely nem zárkózik el más országoktól. Mi az integrációk mellett, de a diszkriminációk ellen vagyunk. 5. Szoros kapcsolatokat keresünk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Keressük a többi szocialista országgal is kapcsolataink mélyítését. Szélesíteni akarjuk kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal és minden más országgal, ideértve Albániát is.