Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlés 26. ülésszakán

mok életbe lépését, amiként az európai biztonsági konferenciára irányuló korábbi megbeszélések előkészítették a légkört a szerződések sikeres meg­tárgyalásához. Az európai biztonság ügye összefügg az egész világ békéjével. Éppen így a közgyűlés elé terjesztett szovjet javaslatnak az általános békére és biz­tonságra vonatkozó eszméje összefügg az európai biztonsággal is. A ma­gyar delegáció kész együttműködni a javaslattal összefüggő nemzetközi munkák tervének kidolgozásában. Nemcsak olyan kérdésekben mutatkozik javulás, amelyekben gyakor­lati előrehaladás tapasztalható, hanem olyanokban is, amelyekben a gya­korlati megoldás felé vagy nagyon kevés, vagy egyáltalán semmi lépést nem tudtunk tenni. Ilyen kérdések: 1. A vietnami agresszió. A háború még mindig folyik. Időnként új len­dületre kap, sőt újabban a korábbinál szélesebb területre is kiterjed. A vietnami nép megbecsülése azonban, ide értve igazának elismerését, soha nem volt általánosabb, mint ma, ide értve nemcsak a világ más tá­jait, hanem az Amerikai Egyesült Államokat is. Ebben a helyzetben a következőket szeretném figyelembe ajánlani. Amikor a vietnami háború eszkalációja nagy mértékben kibontakozott, itt az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén a Magyar Népköztársaság a legelsők sorában jelentette ki, hogy csak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen folyó bombázások megszüntetése nyithatja meg az utat a tárgyalási asztalhoz. Ez igazolódott. Most ugyanezzel a bizonyossággal mondjuk, hogy csak az összes dél-vietnami erők összefogásával létrehozható koalí­ciós kormány tudja a dél-vietnami, sőt a laoszi és kambodzsai fegyveres harcokat is megszüntetni. Egyesekben talán voltak olyan illúziók, hogy egyik vagy másik szocia­lista ország révén rá lehet venni e vietnami nép vezetőit, hogy a függet­lenség feláldozásával vagy legalábbis megcsorbításával folytassák tárgya­lásaikat támadóikkal. Ez az illúzió általában csökkent. De most nem ki­zárt, hogy vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy efféle célt el lehet érni a Kínai Népköztársaság révén. Az ilyeneket csalódás éri. A Kínai Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai normalizálásának terve ellentét­ben áll a vietnami nép ellen folyó agresszió eltűrésével. A vietnami nép ragaszkodását függetlenségéhez és önrendelkezési jogá­hoz semmiféle nyílt vagy a vietnamizálás jelszavával bevezetett burkolt támadás nem tudja megtörni. A béke Délkelet-Ázsiában csak az ottani né­pek valódi képviselőivel folytatott közvetlen tárgyalások révén érhető el. 2. A koreai kérdés. Javulás itt is van. Olyanok, akik korábban szerették ezt a kérdést hidegháborús célokra használni, ezen a közgyűlésen vissza­húzódtak. A két Korea vöröskereszt szervezetei között folyó tárgyalások szintén jelentenek valami újat. Itt az ENSZ-ben az segítene, ha elmozdíta­nánk az ENSZ-zászlót a Panmindzsonban folyó tárgyalások asztaláról, és ha a Korea újraegyesítésére és rehabüitációjára alakult bizottság tagjai visszaadnák megbízatásukat. 3. A Közel-Kelet. A gyakorlati megoldás megközelítésének hiánya elle-

Next

/
Thumbnails
Contents