Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlés 26. ülésszakán

leáris háború nélkül is, egyszerűen a mai fegyverkezési verseny fenntartásával és kibővítésével tönkreteheti önmagát. A szovjet—amerikai viszony javulása mellett az általános nemzetközi viszonyok kedvező változása keretében az európai viszonyok új eseményei gyakoroltak lényeges hatást a nemzetközi légkörre és így a mostani közgyűlésre is. Az európai viszonyok ilyen nagyarányú változásában lényeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlődésének. Van keletnémet csoda is. Ez segítette elő a mostani nyugatnémet kormány minden korábbinál realisztikusabb politikáját. Ez vezetett el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződéséhez, valamint a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodáshoz. A második világháború után az osztrák államszerződés óta ezek a szerződések a legfontosabb események Kelet és Nyugat között. Egyelőre még egyik dokumentum sincs érvényben. Érvénybe léptetésükhöz még sok területen körültekintő munkát kell végezni. Az európai biztonsági konferencia előkészítésében szükséges újabb előrehaladáshoz azt tartják előfeltételnek, hogy előzetesen mind a három dokumentum ratifikálása, illetve hatályba lépése történjék meg. A magyar kormány többféle formában kifejtette •—• a Varsói Szerződés többi tagállamaival együtt —, hogy a nemzetközi életben nem helyes a lényegükben bármennyire egybetartozó kérdések egyikének a megoldását sem a másik megoldásának az előfeltételévé tenni. Az utóbbi hónapok politikai tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy néhány ország, amelynek a részvétele nélkül az európai együttműködési és biztonsági konferencia megtartását nem lehet elképzelni, a két német állam és Nyugat-Berlin dokumentumainak az érvénybelépésétől akarja függővé tenni az európai együttműködési és biztonsági konferencia előkészítéséhez szükséges újabb lépéseket. Ennek a nézetnek a képviselői nem vesznek két lényeges tényezőt figyelembe. Az egyik: az Európa jövője szempontjából lényeges kérdések rendezésének szerződésekbe foglalása nem kis mértékben annak következtében vált lehetővé, hogy az európai biztonsági konferenciára irányuló és főként az utolsó két évben kibontakozó, nagyarányú, két- és többoldalú tárgyalások az általános légkört megjavították. A másik: éppen azok közül többen, akik korábban konferenciát gondos előkészítés feltételéhez kívánták kötni, most a német vonatkozású szerződések életbe lépéséig semmit sem kívánnak tenni az előkészítésben. Mi, akik készen vagyunk akár már holnap összeülni a konferenciára, kénytelenek vagyunk ezt a politikai realitást elfogadni. Viszont azt kérjük, hogy a várakozási időt ne töltsük tétlenséggel. Vagyis: a többoldalú tárgyalások lehetőségének általános megnyílása előtt kezdjük el, illetve folytassuk kétoldalú tárgyalások keretében annak megtárgyalását, hogy milyen szervezésben képzeljük el a konferencia, illetve a konferenciasorozat előkészítését, a napirendjét és a megfogalmazandó dokumentumokat. Tde értve a konferencia vagy az európai biztonság állandó orgánumát is. Ez a munka elősegítené a német kérdésekkel kapcsolatos dokumentu-